Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/20 / 6. szám - Az okirathamisítás kérdéséhez. Második, befejező közlemény

456 DR. HEH- FAUSZTIN vétele czéljából állíttatott ki, s neki sz árú megvételének s az ár lefizeté­sének igazolására szolgált, s igy a vádlott s a kereskedő közt létrejött adásvételi jogügylet bizonyítékát képezte. Az ítélet megsemmisíttetett, s vádlott cselekménye csalásnak minősít­tetett; mert »az iratnak, hogy okiratnak minősíttethessék, az akaratnyil­vánításnak írásbeli kifejezését, önmagából megérthető s általában felismer­hető módon kell tartalmaznia, s ezen kelléket nem pótolhatja a felek azon szóbeli megállapodása, hogy az irat egy fennálló jogviszony jele vagy kifejezéséül szolgálhat meghatározott, a megállapodásba beavatott személyek között; mert a kérdésben forgó irat aláírással is el van látva ugyan, egyebekben azonban csak szavakat és számokat tartalmaz össze­függés s általánosan felismerhető értelem nélkül, s annak a felek közt fennálló jogviszony bizonyítéka gyanánti jelentősége nem meríthető ma­gából az iratból hanem csak a káros kereskedő üzletében fennálló szo­kás, illetve az érdeklettek megállapodásának tekintetbe vételével állapit­ható meg. (Witte-féle ügy 1856. febr. 1). 3. Schmidt vádlott, hogy kiérdemlendő munkakeresményére hi­telt nyerjen, Marx munkafelügyelőtől a következő iratot kapta: »Trau­gott Schmidt. Frau Rudolph ein Brod zu gebén. Valtin Marx.« E czédu­lára Rudolph aszonytól kenyeret kapott hitelbe. Erre azután vádlott több ily jegyet készített Marx nevére s azokra kenyeret hitelben kapott is. Az első bíróság magánokirathamisitásnak minősítette a cselekményt, mert azon esetben, ha e czédulák valódiak lettek volna, a hitelező az azokban foglalt meghagyás alapján jogosítva lett volna Marx munkafel­ügyelőtől a hitelbe adott kenyér árát követelni. Az ítélet megsemmisíttetett s a cselekmény csalásnak lett minősítve, mert a kérdésben forgó iratok nem tartalmaznak semmiféle oly össze­függő mondatot a melyből határozott értelem volna kivehető ; ezen hiányt nem pótolhatja az, hogy Marx már elébb egy hason czédulát állított ki oly czélból, hogy vádlott kenyeret kapjon hitelbe, s hogy a hitelező ez újabbi czédulákból azért hason akaratnyilvánítást vehetett ki; s mert valamely irat okiratot csak akkor képezhet, ha oly összefüggő mondatot tartalmaz, a mely jogok és jogviszonyok bizonyítására alkalmas. 4. Vocke vádlott tartozásának törlesztésére Scala által saját rende­letére kiállított s Buddére intézvényezett váltót adott át hitelezőjének. A váltó azonban sem a kiállító forgatmányával, sem az intézvénye­zett elfogadási aláírásával ellátva nem volt. Scala nevét vádlott hamisította. A magánokirathamisitás vádja alul vádlott felmentetett; mert vád­lott e váltóból jogot csak úgy nyerhetett s másra csak úgy ruházhatott volna át, ha az a kibocsájtó forgatmányával is ellátva lett volna; for­gatmány nélkül a váltó puszta birtoka (a magyar váltótörvény 17. §-a is igy intézkedik) csak az elfogadás végetti bemutatásra s az elfogadás nem teljesítése esetében a váltó ovatolására ad jogot. Ezen váltó alapján azért

Next

/
Oldalképek
Tartalom