Magyar igazságügy, 1883 (10. évfolyam, 19. kötet 1-6. szám - 20. kötet 1-6. szám)

1883/19 / 1. szám - Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. Második közlemény

KÖNYV TERVEZETÉNEK A DOLOGI JOGOT TÁRGYAZÓ RÉSZÉRE 11 A 76. §-ban a rendes elbirtoklás említtetik, s ugy látszik, a három év e'rtetik alatta; de csak ugy látszik, mert az, hogy melyik a rendes és melyik a rendkívüli, sehol sem említtetik. Én azt tartanám rendesnek, melynél a jóhiszemű birtoklásnál egyebet nem kell bizonyítani, s ez a harminczkét éves ; rendkívülinek vagy kivételesnek pedig azt, hol a birtokláson kívül még más egyéb is bizonyítandó, mi eddigi törvényeinkkel inkább megegyez. E §-t különben is jól kell tanulmányozni, hogy az ember megértse. Első pillanatra azt hajlandó kérdezni: Tehát ki ellenében lehet elbirtokolni az örökséghez tartozó ingó dolgokat, ha nem a valódi örökös ellen? s miért van itt haszontalanul e § első része? — De minthogy itt van, jelentőségének kell lenni, és ha eszünkbe jut a 1. 3. D. pro herede 41.5: Plerique putaverunt, sí heres sím et putem res aliquam ex hereditate esse, quae non sít, posse me usucapere, — akkor tudjuk meg, hogy az első rész oly dolgokról rendelkezik, melyek ugyan az örökhagyó birlalatában voltak, de egy harmadiknak tulajdonát képezték, a putativus örökös a harmadiktól elbirtokolhatja, de azokat, melyek az örökhagyó tulajdonát képezték, a második rész szerint, a magát tévesen Örökösnek tartó el nem birtokolhatja (már t. i. rendes elbirtoklással, azaz három esztendő alatt.) Hogy miért követi a tervezet Savigny ellen S e 1 l-t, az indokokból ki nem vehető, pedig érdemes lett volna ezen, nézetem szerint felesleges megkülönböztetés és kivétel okát kife;teni. Ha az elbirtoklásról szóló §§-at figyelmesen összevetjük, nagyon kiderül az, mit fonnebb mondottam : oly általánosan és határozatlanul rendelkeznek, hogy majd mindegyiknél egy egy kétely üti föl magát. Vegyük mindjárt a 71. §-t: „Ha pedig a jóhiszemű birtokos a dolgot jogszerűen és hibátlanul szerezte meg: ennek tulajdonát három évi folytonos birtok által szerzi meg". Cseréljük fel a j ó h i s z e m ü, jogszerű, és h i b á 11 a n szavakat ezeknek a tervezetben meghatározott értelmével, s ekkor e § igy fog szólni: „Ha valaki, a ki azt hiszi/vhogy birtokszerzési jogezíme alapján a birt dolog tulajdonosává vált, s e dolgot tulajdonszerzési jogezímen, nem erőszakkal vagy alattomosan, t. i. a birtokos tudta és beleegyezése nélkül önhatalmúlag szerezte meg, enne tulajdonát három évi folytonos birtok által szerzi meg". Elemezzük e §-t igy, a hogy helyettesítve van. A ki a dolgot erőszakkal vagy alattomosan szerezte, ez eo ipso nem jóhiszemű, s igy a jóhiszeműségben már a hibátlan szerzés benfoglaltatik, a hibátlanul szó hehát kihagyható, A jogszerűséghez jogezím kell; de hogy a jogezím által szereztethetik-e tulajdon a szerző számára vagy nem, ez a birtok jogszerűségén mit sem változtat ; a jóhiszeműséghez is jogezím kívántatik, még pedig olyan, mely tulajdonszerzésre alkalmas, bár