Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 6. szám - Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. Első közlemény

Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére. BÁNFFAY SIMON pécsi kir. közjegyzőtől. (Első közlemény.) Nem könnyű feladat valamely törvénykönyvnek, mint szerves egésznek, egyes részeit bírálat alá venni, ha azt egészben, indokolásaival együtt nem ismerjük ; nehezebb akkor, ha a részek külön szerzők által önállóan készíttettek, s igy a különböző gondolatmeneteknél fogva az ismertről az ismeretlenre nem következtethetünk. Bajos meghatározni, hogy illik egyik rész a másikhoz, s váljon lesz-e az egészben oly harmonicus összefüggés, oly kerekded egység, melyet hasonló, a 'polgárok összes viszonyait szabályozó s igy a társadalmi existentiának egyenesen alapját képező munkától föltétlenül várni, sőt követelni lehet. Es igy, midőn a dologi jogról szóló részt veszem bírálati kísérletem tárgyául, ezt nem tekinthetem mint az egésznek kiegészítő részét, a többiekhez való viszonyát tehát figyelmen kivül hagyom. Vizsgálatom csak arra fog terjedni, mennyire felel meg e rész önmagában egy irott törvény követelményeinek, mennyire alkalmas arra, hogy egy szerves egészbe illesztethessék, következőleg mennyire és mi módon meriti ki a felvett tárgyat, s ezek mellett jól van-e magyarul szövegezve, s az eszmék oly világosan kifejezve, hogy az egyes szabványok értelme fölött kétség ne támadhasson. A törvénykönyvnek a dologi jogról rendelkező része, mint a vagyoni viszonyok alapja, a legnagyobb figyelmet követeli. Szabványainak codificálásában a legnagyobb szabatosságra, teljességre, de egyúttal a határozatokkal való józan gazdálkodásra is van szűkség, nehogy a casuistica, s a szőrszálhasogatás soha be nem keríthető terére lépve, a tökéletesedés vágyával a tökéletlenség határait érintse. Mennyire felel meg a dologjogi tervezet e követelményeknek, megkísérlem kideríteni, sine ira et studio, quorum causas procul habeo. MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1882. XVIII. 6. 31