Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 5. szám - A VIII. magyar jogászgyülés tárgyalásai. Kritikai tudósítás

472 SZEMLE Szerző az esküdtszéki intézmény barátja, de azt hiszi, hogy az elvek ezen túlhajtása a rendszer megrontására vezet és az esküdtszék „nem csekély számú" elleneseinek támogatására szolgál. Nem a ténykérdésnek a jogkérdéstől való elválasztását sürgeti, mert ez lehetetlennek bizonyult; ha az irodalom czáfolhatatlanul be nem bizonyította volna is, minden esküdtszéki tárgyalás felvilágosíthatna erre nézve. De a verdictum jogi részének felülvizsgálata mindenesetre meg volna engedendő. Ez az újabb német törvényhozást megelőzött legislationális munkálatokkal bővebben igazoltatik. A fentebbi kérdéssel rokon azon vita is, mely a bűnvádi eljárás 309 — 11. szakaszaiban körülirt u. n. helyesbítési eljárásban felmerül arra nézve, mi tekintendő alaki és mi anyagi hiánynak (Mangel in der Form, sachliche Mangel) ? Alaki hiányoknak azokat lehet mondani, melyek a verdictumnak csak külsőségeit illetik ; mivel ellentétben anyagi hiány az volna, a mi a verdictum értelmére vonatkozik. De lehet a megkülönböztetést úgy is felfogni, hogy meg nem támadható a verdictum, ha annak akármilyen, bár kétséges értelme van, s ezzel szemben minden más hiány alaki. A Reichsgericht még nem tett elvi kijelentést, de egyes alkalmakkor kimondotta, hogy pl. a szavazatszám hiányos megjelölése a verdictumban anyagi hiány; hogy a bűnösségre adott igenlő, a tényekre adott tagadó válaszszal sem teszi a verdictumct homályossá, „szabadságukban állván az esküdteknek, a bűntelenséget akár a bűnösség, akár az egyes körülmények tagadása által kimondani" ; hogy az erőszakos nemi közösülésre tett kérdésnél a bűnösséget igenlő, de a törvényes ismérvek között [ném. btk. 176. §. 1)] szószerint előforduló eröszakot és jelenleges veszélyt tagadó verdictum nem ellenmondásos stb. E judicatura is oly korlátlanságot biztosit az esküdteknek, mely veszélyes. S miután a törvény homályos szerkezetéből származik, szerző ennek javítását sürgeti. — „Über denBegriff des ehrengerichtlichen Verfahr e n" czím alatt Dr. Fuchs értekezik az ügyvédi fegyelmi eljárás fogalmáról. Különösen azon esetet veti fel, hogy az államügyészségnek a kamara fegyelmi bírósága közbejötte, sőt talán tudta nélkül eszközölt előkészítő (scrutinialis) vizsgálat a fegyelmi eljárás részének tekinthető-e? Szerző nemleges eredményre jut. — „Über die Verbindlichkeit des Handelnden zur Abwendung eines strafrechtlichen Erfolgs aus einer selbst schuldlos erzeugten Gefahr" a felírása Rotering lycki törvényszéki biró értekezésének. A ki másnak jogkörébe — akár csak idegen jogok veszélyeztetése által is — belépett, tartozik onnan azonnal visszavonulni. Idegen érdekek veszélyeztetése magánjogilag is kártérítésre kötelez; hogy ezen elv a büntetőjogban is fennáll, mutatja a közveszélyű delictumok kategóriája és a kísérlet büntetendösége. Az ily veszélyt, akár bűnösséggel, akár a nélkül okoztatott (tehát az objectiv jogtalanságot), megfelelő ellencselekmény által eltávolítani kötelesség. Ide első sorban azon cselekmények