Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 2. szám - A németalföldi büntetőtörvénykönyv. (Második közlemény)

A NÉMETALFÖLDI BÜNTETOTORVÉNYKÖNYV 151 volt-e oka a vizsgálati fogság hosszú tartamának, ez könnyen belátható; s ezért és az emiitett nehézségek miatt az eddigi birói gyakorlatban tudomásom szerint még nem is fordult elő oly Ítélet, a melyben a vizsgálati fogságnak beszámítása a hivatkozott törvényes kellékek létezésének közelebbi megjelölésével indokoltatott volna. De ha ezek szerint a gyakorlat következetesen elmellőzi s úgyszólván megkerüli a törvényt : ez azt mutatja, hogy annak rendelkezése nem életrevaló s gyakorlatilag nem alkalmazható. E részben tehát helyesebbnek látszik a németalföldi btknek intézkedése, mely szerint e vizsgálati fogságnak beszámítása nem tétetik világosan függővé az ily feltételektől, hanem a bíróságnak belátására bizatik annak megítélése, hogy mely esetekben s minő mérvben tartja a vizsgálati fogságnak beszámítását indokoltnak. Helyeselhető azon további rendelkezés is, hogy a beszámításnak akkor is helye van, ha a vizsgálati fogság más cselekmény miatt rendeltetett el mint a mely miatt az elitéltetés bekövetkezett, mert több büntetendő cselekmények egyidejű üldözésénél gyakrabban megtörténik, hogy azok egyike miatt a vizsgálati fogság elrendelésének van helye, mig a többiek miatt ez nem lenne indokolható, s hogy a vizsgálat végén a vádlottnak ártatlansága épen azon cselekményre nézve tűnik ki, a mely miatt vizsgálati fogságba helyeztetett, mig a többiek miatt elitéltetik. Ha tehát a törvény nem tartalmaz az itt szóban forgóhoz hasonló intézkedést, könnyen megtörténhetik, hogy a bíróság ez esetben nem rendeli el a vizsgálati fogság beszámítását, mert a között és a kiszabott büntetés között hiányzik a tárgyi Összefüggés; holott épen ily esetekben kívánatos, hogy a helytelenül alkalmazott vizsgálati fogság lehetőleg jóvá tétessék. A mellékbüntetésekre vonatkozó intézkedések a következő érdekesebb mozzanatokat tüntetik fel : a) A jogok, melyektől az elitélt a törvényben meghatározott esetekben a bíróság által megfosztható, a következők: 1. a hivatalképesség, Ü. a hadi szolgálatra való képesség, 3. a választói vagy választhatási jogosítvány oly választásoknál, melyek a törvény rendelete alapján teljesíttetnek, 4. a gyámsági, gondnoksági vagy hasonló képesitvény mások mint az illetőnek saját gyermekei felett, 5. az atyai hatalom vagy a gyámsági és gondnoksági jogosítvány az illetőnek saját gyermekei felett, 6. bizonyos hivatásbeli foglalkozások gyakorolhatásának jogosítványa. A bírósági vagy más élethosszig alkalmazott hivatalnokoknak elmozdítása csak a törvényben meghatározott esetekben s a törvényes formák között történhetik meg (28. cz.). A törvény különös részében az egyes büntetendő cselekményeknek természete szerint határoztatik meg az, hogy a bíró az itt felsorolt jogok és képességek közül melyiknek elvonására ítélheti el a vádlottat, s az általános részben csak két esetre nézve mondatik ki, hogy a jogelvonás a bíróság által, tekintet nélkül a különös résznek rendelkezéseire, mindenkor alkalmazható. U. i. 1-ször a hivatali s a hadi szolgálatra való képesség elvonható, ha a vádlott hivatali büntettet vagy oly cselekményt követett el, a melynél valamely hivatali kötelességet is megsértett, vagy a hivatala által nyújtott hatalmat, alkalmat vagy eszközöket is felhasználta