Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 2. szám - A jogos védelem. (Negyedik közlemény)

136 BATTLAY IMRE az erkölcs fogalmát nem födi, s hogy a büntetlenség a meggyözöde'snek biztosan ki nem puhatolható titkától nem tehető függővé, ha a cselekmény beszámithatatlanságát is kérdésessé, jogszerű voltát pedig okadatolatlanná tenni nem akarjuk. A Filangieri által megpenditett beszámithatatlanság elméletének megalapítója tulajdonkipen Feuerbach, a ki a jogos védelemben elkövetett cselekményt mégis jogszerűnek ismertééi6). A jogos védelmet nem kapcsolta a lélektani kényszerrel egybe, s ezen okból a beszámítás alól sem vonta el : mert nyilvánvaló, hogy a jogos védelemnél a cselekvőnek beszámításra való képessége feltételezve van. Hogy a jogos védelmet a lélektani kényszertől elválasztotta, arról bizonyságot tesz azon körülmény is, hogy a lélektani kényszer ugyanaz, akár jogos a megtámadás, akár nem ; mert a lelki állapot mindkét esetben ugyanaz ; s következéskép a végszükség és a jogos védelem közt külömbség nem volna tehető. Feuerbach tehát kénytelen volt önnönmagának ellenmondani, s csatlakozni Kantnak önmagával szintén ellenkező alaptételéhez, s ebből Kantétól homlokegyenest ellenkező következtetést vonni. Ily körülményekből leszármaztatott megalapítása biztosnak és megnyugtatónak egyáltalában nem tekinthető. Fichte"7) a megalapítást egészen a szerződéses állam theoriájára helyezte, s túlmenve Kant azon állításán, hogy a szükségben nem létezik elrettentő törvény, azon oraculumszerü tételt állitotta fel, hogy szükségben a büntető törvény uralma egészen megszűnik. Szerinte az a coexistentia lehetetlenségének állapota s minden jogviszony negatiója. Az ily helyzetben véghezvitt cselekmény — úgymond — nincs megengedve, de tiltva sincs: nem jogszerű tehát, de jogellenes sem; mert a nem létező büntető törvény nem oltalmazhatja az ellenfél jogát, s ennélfogva az ily jog meg nem sérthető. — Eltekintve attól, hogy a szerződéses államról szóló elmélet minden alap nélkül szűkölködik, nem is képzelhető oly állapot, mely az államban lévén, az államban nem volna. Fichte megalapításánál épen az alap hiányzik. A jogos védelem közben elkövetett cselekménynek mindazáltal Fichte megalapítása szerint is jogszerűnek kellene lennie, mert ha azt jogellenesnek tekinteni nem lehet, akkor szükségkép jogszerű az. Hegel8) egészen más és helyesebb irányban haladt. Szerinte a jog absolute nem lévén megszüntethető, a jogtalanság magában 6) Id. m. 38. 39. §§. — C h a u v e a u e t H é 1 i e és kijelentik (id. m. 4 k. 146. skl.), hogy azon cselekvő egyén, a ki jogtalan eröszakot erővel utasít vissza, nemcsak büntetlen, hanem teljesen bűntelen is. 7) Grundlage des Naturrechts nach Prinzipien der Wissenschaftslehre, 85. skl. 8) Grundlinien der Philosophie des Rechts. 88. 1.