Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/18 / 2. szám - A jogos védelem. (Negyedik közlemény)

A JOGOS VÉDELEM 125 propriae tutelae excedente, eundem in expiationem actionalis imputationis ad sex mensium carceres stb condemnari. Annál kevésbbé tekintette törvényszéki gyakorlatunk a közvetlenséget fenforgónak, ha a jogsértés befejezése óta huzamosabb idö folyt le. Ezt fejezte ki azon peres esetben, melyben alperes azon okból hajtotta el szomszédja hat ökrét, mert azok előtte való napon az ö erdejében kárt tettek, — kimondván, hogy „actus iste prolegaliininstanti perseeutionis actu haberi nullatenus posset"-16) E korszakban már azt is tanították, hogy a jogtalan támadásnak a megtámadott részéről vétlennek is kell lennie a végből, hogy jogos védelmet igazolhasson. Vuchetichnél olvassuk: Ut aggressio sit injusta et non propria culpa aggressi eveniens.17) — A z 1843 - i k i törvényjavaslat ezen feltételt nem vette fel, mert noha a jogos védelmet „vétlen önvédelemnek" nevezte, — hogy ama „vétlen" szó alatt nem a „propria culpa aggressi" hiányának követelményét jelezte, az a jogos védelemre vonatkozó összes intézkedéseiből nyiltan kiderül.18) Az emberi életen kivül jogos védelemmel a szemérem és a t e s t i é p s é g is oltalmazhatok voltak. Vuchetich irja: Continetur autem (sub moderamine inc. tutelae) defensio p u d i c itiae contra violentum stupratorem, quia integritatem corporis adversus omnem vim et impetum defendere integrum est.19) — Az 1827 - iki törvényjavaslat éppen nem, a z 1843 - i k i törvényjavaslat pedig csak a testi épséget vette fel kifejezetten; de lehetetlen azt tartani valószínűnek, hogy a jogos védelmet a szemérem kárára megtagadni akarták volna.20) II. József bűntetötörvénykönyvéböl az 1803-iki osztrák btkv. átvette azon rendelkezést, hogy a személyes szabadság is azon jogi javak közé tartozik, melyek oltalmára a jogos védelem törvényesen megengedve van. Nyiltan kifejezésre juttatva találjuk ezt Vuchetichnél is: Ut aggressio sit directa in vitám, bona. 16) Sent. 7. mart. 17) Id. helyen. 18) A szóban levő feltételt már az 1803-iki osztrák btkv. is mellőzte; de felvette az 1840-íki hannoveri btkv. a 79-ik czikkben. 19) Id. m. 256. 1. 20) Az 1803-iki osztrák btkv. 127-ik §-a szintén sem a szemérmet, sem a testi épséget nem emiitette fel. — St. Gallen kanton 1819-iki btkve a 13 ik czikkben csupán azt kívánta, hogy a védelem jogtalan támadás ellen alkalmaztassák, következéskép bármily jogok és jogi javak oltalmára. — A code pénal és az 1813-iki bajor btkv. a személyt tartották szem előtt; C h a u v e a u e t H e 1 i e, id. m. 4. k. 155. 1. és Levita, id. m. 274. 1. egybevetéséből azonban az derül ki, hogy a bajor sokkal terjedelmesebbnek tartotta a saját személyét, mint a franczia a magáét.