Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A párbér (lecticale) a katholicus egyházjogban

A PÁRBÉR (LECTICALE) A KATH. EGYHÁZJOGBAN. 7 csak az lett szivükre kötve, hogy a ple'bánosok illő ellátásáról (portio sufíiciens) gondoskodjanak. M) Ezen fejleme'ny következte'ben a lelkészek mindinkább a hivek önkénytes szolgáltatásaira, az oblatiókra, lettek utalva. Ezen jövedelmi forrásnak nem lévén még biztos jogi basisa, nem volt oly könnyen elvonható, mint a tized, és már korán azon jogelv emelkedett érvényre, hogy a püspök az oblatiók negyedére is csak végszükség eseténj egyéb jövedelmi forrás nemlétében, tarthat igényt.35) Egyrészt a tized elvonása a lelkészi jövedelem köréből, másrészt a hivek ajándékozási buzgalmának csökkenése természetszerűleg maga után vonja, hogy a szokásos áldozási és kegyszer-oblatiók köteleikké lesznek, elvesztik ajándékozási jellegüket, megszűnnek oblatiók lenni az eddigi értelemben és a jog utján érvényesithetö szolgáltacsókká, praestatiókká válnak. Ennek első nyomait a 11-ik század folyamában találjuk. Két római concilium mondja ki először, hogy a szokásos oblatiók épen úgy kötelezők mint a tized; hogy a szokásos oblatiókat épen úgy mint a tizedet, kényszer utján lehet realizálni.36) E határozatokat követi később, különösen a 13—16ikszázadokban számos particularis zsinati végzemény,37) melyekből világosan látjuk, hogy e századok folyamán az oblatiók az egész nyugati kereszténység kebelében kötelező szolgáltatásokká tétetnek. A püspökök a IV. lateráni zsinat rendelkezésének megfelelöleg, biztosítani törekszenek a lelkészek ellátását s alapul erre a hivek szokásos oblatióit veszik, a szokásos oblatiók teljesítését elrendelik.38) Sőt mi több, ugyan e czélból itt-ott még a zsidók is oblatióra szoríttatnak.39) 3i) Concilium Lateranense IV. can. 22: Non obtinent nisi quartam quartae, id est, sextam decimam decimarum etc Statuimus, ut consvetudine qualibet episcopi vei patroni vei cuiuscunque alterius non obstante portio presbyteris suffíciens assignetur. 35j Concil. Parisiense ann. S29 can. 31. Lásd még Richard-Dalmaso : Analysis conciliorum III. 141. 1. Portio congrua. a6) An. 1059. can. 5: Ut decimae et primitiae seu oblationes vivorum ct mortuorum ecclesiis dei fideliter reddantur a laicis et ut in dispositione episcoporum sínt. Quas qui renuerint, sanctae ecclesiae communione separentur. An. 1078. can 12: ut omnis christianus procuret ad missarum solennia aliquid deo offerre et ducat ad memóriám, quod deus per.Moisen didit: non apparebis in conspectu meo vacuus etc. 37) Synodus Vorcestrensis an. 1240. Concil. Londinense an. 1268. Synodus Excestrensis 1287. Concil. Burdigalense an. 1255. Synodus Cicestrensis an- 1292. Concil. ad castrum Guntherii an. 1336. Concil. Coloniense an. 1536. és 1549. Con. Mogumtinum an. 1549. Con. Mediolanense an. 1565. stb. . . . 38) Thomassini III. 50. 1. Constitutiones alias episcopi cuiusdam Angliáé an. 1256., quotannis jubebant a fidelibus omnibus oblationes solvi ex debito. , . ,,, , ,,. 39) 1232-ben Raimund toulouse-i grof es a papa követe kozott egyezség jött létre, hogy a zsidók évenként 5 dénárt fizessenek a parochialis