Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - Az esküdtszék Olaszországban

58 DR. HEH. FAUSZTIX. várakozásoknak; s a midőn az első mámort a kijózanodás s evvel kapcsolatban a prózai, de komoly kritika követte, szem­látomást növekedett és növekszik, úgy az elmélet mint a gyakorlat terén, azon tekintélyes férfiak száma, kik az esküdt­szék behozatalát tévedésnek, csalódásnak jelentik ki, meg­szüntetését sürgetik és feltétlen s azonnali eltörlése mellett csak azért nem nyilatkoznak, mert az ily roppant horderejű, gyökeres átalakítás átmeneti stádiumok nélküli foganatosításá­val előreláthatólag járó rázkódtatástól tartanak. Ezek oly reformjavaslatokkal lépnek fel, melyek az esküdtszéki intéz­ményt természetéből kivetkőztetik s előbb-utóbb megszünte­tését kell eredményezniük. Ezen, nem retrográd, hanem a tapasztalat számos és kétség­telen adataira támaszkodó, s azért teljesen jogosult mozgalom­ban nem utolsó helyen áll Olaszország, a büntetőjog bölcsője, melynek az emberiség a büntető jogtudomány terén eddig a legnemesebb vívmányokat köszönte, s mely ezentúl is (külö­nösen az époly nagyszerű apparátussal, mint bámulatra ragadó lelkesültséggel felkarolt anthropologiai vagy tapasztalati irány által) örök hálára kötelező új gyümölcsöket ígér. Máskorra tartom fenn magamnak azon mozgalom ecse­telését, mely az esküdtszéki intézmény ellen Olaszországban támadt. Csak azt említem fel, hogy az nem csupán a fentemiitett, napról napra terjedő új irány követői körében mutatkozik, hanem párt különbség nélkül. Ezúttal csak néhány töredékes adatnak kérek helyet. a) Nem lesz felesleges azon kétségbe nem vonható tény constatálása, hogy az esküdtszéki intézmény híveinek fő, mondhatni egyedüli érve az, hogy ez intézmény a polgári szabadság palládiuma. Ezért lelkesül mellette Carrara; s midőn a franczia Jouffroy végig hallgatta a halhatlan érdemű Car­mignaninak, az esküdtszék esküdt ellenségének, a jury ellen tartott, ritka tudományú előadásait, igy szólott: „Önnek érvelései teljesen helyesek, de az esküdtek a szabadság elő­őrsei". Az ilyen tények igen nagy fontossággal birnak; mert ne feledjük, hogy a viszonyok aránylag rövid idő alatt, mond­hatni a mostani nemzedék szeme előtt, gyökeresen megvál­toztak. A politikai és a polgári szabadság mai nap egészen más biztosítékokat igényel és bir is, mint régente. De a

Next

/
Oldalképek
Tartalom