Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - Adalékok a jog- és államtudományi oktatás reformjának kérdéséhez. (Harmadik, befejező közlemény)

ADALÉKOK A JOG- ÉS ÁLLAMT. OKTATÁS REF. KÉRDÉSÉHEZ 433 az államtudományi tanfolyamon is meghonositandók, csakhogy ezek, a legtöbb tanszak terén, természetszerűleg inkább conversatoriumok lesznek, melyeknek azonban épugy meglehet és meg is van a maguk üdvös hatása. A megelőzőkben összefoglalt részletes fejtegetéseknél (mindkét tanfolyamban) lehetőleg csekély óraszámot tartottunk szem előtt és pedig azért, mert a practicumok illetve conversatoriumok. melyekben a hallgató részt vesz, szükségkép előkészületet és munkát vesznek igénybe. De világos e mellett az is, hogy a már részletezett s a tulajdonképeni alapképzéshez szükséges collegiumokon kivűl az egyetemnek, a tudományok minden ágának és részletének beható előadásával is foglalkozni kell; ezeknek hallgatásától az utat nem szabad elzárni. Hogy különösen az u. n. seminariumokat felső oktatásunk terén szintén életbe kell léptetnünk, ezt legelső vezérférfiaink kimondák.15) Az elöhaladottak, a hivatottak részére ezeket is nyitva kell tartani. Szilárd meggyőződésünk, hogy a jogi és államtudományi oktatásnál a tüzetesen felfejtett alapelveket szem előtt tartva, a biztos sikert igérö reformok terére léptünk, akár a német, akár a franczia rendszerhez csatlakozunk, akár a középúton maradunk. Könnyen megeshetik, hogy hivatottabbak sokkal czélszerübb részletes tervvel fognak fellépni, mint a milyennek összeállítását megkísértettük. De fentartjuk azon állításunkat hogy csak az a részletes terv fog eredménynyel kecsegtetni, mely a jelenlegi extensiv irány helyébe az intensivnek meghonosítását tűzi zászlójára. Szólanunk kell még a vizsgákról is. Ezek helyes szabályozása helyes megkülönböztetésükön alapszik. Nem szabad az iskolai vizsgákat a szakpályára jogosít ótól és ismét mindkettőt az egyetem által osztogatott tudományos méltóságok elnyerése végett tárta ni szokott vizsgálatokkal összecserélni. Az iskolai vizsga czélszerüségi kérdés. Általa a közigazgatás akar magának, a szakképzés eredményeiről meggyőződést szerezni, a tanulóval szemben indirect kényszert foganatosítani ; s hogy erre van-e szükség, vagy nincs, a concret viszonyoktól függ. Tény, hogy az iskolai vizsgák — a mint ezt a legtöbben elismerik — többé-kevésbbé kétélű fegyvert képeznek, s tény az is, hogy a practicumok és conversatoriumok annak 15) L.Trefort ministernek „oktatásügyünk reformjáról"szóló parlamenti beszédét, nemrég megjelent egybegyűjtött dolgozataiban.