Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 6. szám - A szerződési szabadság

FARRER T. H. előrelátni, kitűnik ezen törvényekből, melyek a vasuttársulatokat a szegények számára olcsó vonatok járatására kötelezik, ezekre nézve felmentvén őket a jegyadó alól. Jelenleg a társulatok, saját érdekükben, sokkal több vonatot bocsátanak a szegények rendelkezésére, mint a mennyit az állam követelhetni vélt; s e jóakaró törvény egyedüli eredménye: folytonos súrlódás a pénzügyi ministerium és a társulatok közölt, és hogy a társulatok, az adót elkerülendők, kénytelenek a szegényeknek csekélyebb kényelmet nyújtani, mint különben. A személy- és vagyonszállitási szerződések feltételeinek törvényhozási megállapítása más okból is kívánatos lehet. Ily szerződésnek szükségkép számos oly következményei vannak, melyek a legfinomabb és legnehezebb jogi kérdésekre vezetnek. Nem egyéb mint képzelödés, hogy a felek e következményeket a jegy váltásánál vagy a küldemény feladásánál előre látják vagy előre láthatják, vagy hogy tényleg választásuk volna. Es a bíróságok mégis évről évre minden nap azon kérdés fejtegetésével vannak elfoglalva, hogy mit akartak vagy észszerűen mit akarhattak a felek? Ily esetben mindkét félnek nagy hasznára szolgál, ha a törvényhozás e feltételeket megállapítja; ez által ép oly kevéssé avatkoznék a szabadságba, mint jelenleg a bíróságok. 4. A biztosító és biztosított közötti viszony. Itt egyik fél érdekében sincs ok a beavatkozásra. Mindketten teljesen képesek magukról gondoskodni. De a szerződés harmadik személyeket érinthet: az életbiztosítás az által, hogy az egyik félnek egyenes érdeke támad a harmadik halálában; a tengeri biztosítás az által, hogy a biztosítottnak érdekévé lesz az élet és vagyon elveszése, vagy pedig az által, hogy megszűnnek az élet és vagyon védelmének azon rugói, melyek biztosítás nélkül megvolnának. E szempontok bőségesen igazolják a beavatkozást és ennek folytán a jog nem is tulajdonit hatályt a biztosítási szerződésnek, ha érdek nincs. Igazolható volna az is, ha a biztosítás pusztán kártérítési szerződésre korlátoztatnék, ugy hogy például nem engedtetnék meg, hogy a hajótulajdonosnak a hajó elveszésében bárminemű érdeke legyen. Csakhogy ezen esetben a beavatkozást hatályossá tenni nehéz, mert a túlbiztosítás gyakran mindkét fél érdekében van. 5. A hajótulajdonos és a hajósok közötti viszony. E szerződések körül sokféle beavatkozás történt; két példát választok ki. A törvény újabban megkívánja, hogy a szerződés oly kikötést tartalmazzon, hogy a hajó tengerképes. Ez igazolható, mert nélkülözhetetlen feltétel, de melyhez a hajós gondatlanságból, szokásból vagy más okokból nem tud vagy nem akar ragaszkodni. Az utolsó ülésszak egy törvénye törvénytelennek jelentette ki