Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 5. szám - Appunti per una introduzione al corso di diritto e procedura penale. Adalékok a bűntető jog és eljárás tanfolyamának bevezetéséül. (Vége)

KÜLFÖLDI JOGÉLET 373 alól elvonja, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Az 1852. május 27-én kelt büntetőtörvény 183. §-ának második bekezdése (1. fentebb 206. 1. jegyzet) hatályon kivül helyeztetik. Németország. A biztositásl ügy törvényhozási rendezése. A német birodalmi alkotmány tudvalevőleg közös ügynek jelenti ki a biztosítást s annak szabályozását a közös törvényhozásnak tartja fenn. Ezt előkészítendő, a kancellár 1879. augusztus 4-én köriratot intézett a szövetséges államokhoz, melyben az érvényben levő törvények és szabályzatok közlését kérte. Beérkezésük után a birodalmi törvényjavaslat kidolgozását vétette foganatba, mely immár elkészülvén, m. é. november 17-én annak föelveit tudomásukra adta a szövetséges államoknak. A körirat lényeges tartalma a következő : I. A javaslat nem érinti: 1. az állam vagy a törvényhatóságok vezetése alatt álló, már létező vagy a jövőben alakuló biztosítási közintézeteket ; 2. a kölcsönösség elvén alapuló biztosító társaságokat, melyek alapszabályaik szerint személyes vagy helyi jelleggel bírnak vagy meghatározott kerületre szorítkoznak és ügynököket nem alkalmaznak, rendeltetésük kizárólag tagjaiknak szükség vagy baleset körüli segélyezése levén ; 3) a külön törvények alapján létesült kölcsönös biztosítási intézeteket (bányamunkások pénztárai, segélypénztárak, betegsegélyzö pénztárak); 4) a viszbiztositó társaságokat. II. A többi biztositó társulatok kivétel nélkül az alkotandó törvény alatt állanak. III. A törvényjavaslat azon elvből indul ki, hogy nyerészkedési czélból biztosítási ügyletekkel foglalkozó minden társaság engedélyezésnek van alávetve, mely megtagadható, ha a pénzügyi biztosítékok tekintetében, vagy az alapítók becsületessége iránt komoly kétely merül fel, vagy, különösen az életbiztosításnál, a műveleti terv és a vállalat technicus feltételei hiányosak. IV. A szövetkezeti államokban már fönnálló és az illető törvényhozás szerint engedélyezett biztosítási intézetek újabb engedély nélkül működhetnek. V. Az ezentúl alakuló társaságok területét az engedély nem fogja korlátozni, tehát az egész birodalomban ügyködhetnek. Az engedélyt a császári kormány által kinevezett külön tisztviselő fogja kiadni, ki a helyi hatósággal egyetemben a társulatok fölötti felügyeletet is gyakorolja. A számadásokat és mérlegeket, valamint ezen okiratok közzétételét, a törvény részletesen fogja szabályozni. VI. A fentnevezett hivatalnok fog intézkedni azon esetben is, ha az ellenőrzés azt fogná kideríteni, hogy a közérdek, vagy a biztosítottak jogainak megvédése a működés betiltását teszik szükségessé. Ezen kivül az egyes államok illetékes hatósága, az illető törvények határain belül, szintén visszavonhatja az engedélyt. x MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1882. XVII. 5. . 25