Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Első közlemény

36 SERLY ANTAL. dennapi életben volt és van alkalma magának meggyőződést szerezni, tanúskodhatnak erről a bagetellbiráskodási joggal felruházott szolgabirák és a kir. törvényszékek irattárai. Meg nem állhatom, hogy csak egyikét is a számtalan szolgabírói ítéletek mintájának itt be ne mutassam. Egy, különben közigazgatási teendőit lelkiismeretesen végző szolgabíró a kisebb polgári perben következő Ítéletet hozott: „Ha X. felperes felmutatandó könyveivel beigazolja azt, hogy Y. alperes adósa, akkor alperes fizetni köteles; ha nem, felperes keresetével elutasittatik." — Tessék ezt végrehajtani! Valóságos római „formula", melylyel a szolgabíró ur az „i n jure" való eljárást befejezte. Szerencse, hogy a törvényszéknél az „in j u d i c i o" eljárás mindkét fél panasza folytán megkezdődött, hol, ha nem is hozathatott „s e n t e n t i a", de legalább kapott a szolgabíró ur utasitást oly irányban, hogy ö ugyan „magistratus", de azért ne „formulát" hanem végrehajtható ítéletet hozzon. íme, a számtalan közül ezen példa is eléggé bizonyítja azt, hogy emiitett közegeknek nemcsak hogy jogi ismereteik nincsenek, de jogi és eljárási formaérzékük sincsen. A bagatelitörvény kedveért kár volt a törvénykezést ezen csekélyebb részében is a közigazgatási hatóságokra bizni, a mely közegek — köztudomásúlag — közigazgatási, gyakran fontos teendőiknek is alig győznek eleget tenni. Ez által, mint a gyakorlat igazolja, a járásbíróságok teendői átalán véve nem apasztattak, s így a gyakorlatban ezen czél sem éretett el, mert a hol a közigazgatás, közegek bagatell-biráskodással felruházva nincsenek, ott most is csak a járásbíróság látja el azokat; — azon járásbíróságok, melyek eddig is hátralék nélkül rendszeresen látták el az ügyeket, most hasonló eljárásban részesitik a kisebb polgári pereket is, — azon járásbíróságokon pedig, melyek eddig hátralékokkal küzdöttek, segítve nem lett, mert a kisebb polgári perek csak facultative vétettek el, s a fél tetszése szerint felkeresheti akár a közigazgatási közegeket, akár a járásbiróságot. — A községi bíráskodás sem lendített sokat a dolgon, mert eltekintve attól — mit alább kifejtek — hogy a községi biráskodás teljesen végrehajtatlannak bizonyult, a törvény szerint a meg nem elégedő fél „ügyét ajárásbiró elé viheti". Mit mondjunk a bagatelltörvény azon részéről, mely 20 frt erejéig a kisebb polgári perek aláírását kizárólagosan a községi elöljárók hatáskörébe utalja ? A törvény eme része nagy községekben ugy a hogy talán végrehajtható, de kisebb községekben, melyek nagy részében csak a pap és kántor tud irni és olvasni, végrehajthatlan mai napság is. Sok oly esete volt e sorok írójának, a midőn ügyfelek azzal a panaszszal jöttek eléje, hogy a községi