Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Első közlemény

A RENDŐRI LETART. JOGA ÉS A POI.G. SZABADSÁG. 31 hozások. A tettenérés esetében való beavatkozás ellen pedig általában véve senkinek sem lehet panasza; a ki oka az előzményeknek, viselje a következményeket. A franczia törvényhozás a tettenérés feltételénél megállott. Nem ugy az angol és a porosz törvényhozások. Különösen az első nagy súlyt fektet a tettesség gyanújára, mint a rendőri letartóztatás feltételére.5) A porosz jog nem elégszik meg az indokolt gyanúval, hanem — elég helytelenül — a szökés gyanúját is követeli.6) A franczia törvény elvét nem fogadhatom el, mert túlságosa megszorítja a rendőri beavatkozás határait. Maga a gyakorlat egyéb ként kiterjesztette e hatáskört a józan szükségesség mértékéig. A porosz jog elve annyiban helytelen, a mennyiben a szökés gyanúját is csatolja a tettesség gyanújának feltételéhez; holott a szökésen kivülmás veszély is fenyegetheti a későbbi vizsgálat eredményér, pl. a bizonyítékok elhomályositása stb. Maga a szökés gyanúja oly ok, mely általában parancsolja a letartóztatást; ha pedig elő nem fordul, nem látom be, miért ne lehetne panaszlottat tettenérés esetében is a biró parancsáig szabadon hagyni, ha a vizsgálat különös érdeke nem kívánja panaszlott személyének biztosítását. A rendőri igazgatás letartóztatási jogának egyetlen feltételévé a tettenérést tenni, annyit jelentene, mint szabad utat engedni a társadalmi rend ellenségeinek. Ha súlyosan gyanús egyénhez kellő pillanatban a rendőr hozzá nem férhetne, kényelmesen eltakarítaná - a bűntett jeleit, kijátszhatná a törvényt, nagyobb bátorságot nyerne új büntettek elkövetésére. Minélfogva, ha a rendőr a fenforgó tén> körülmények és bizonyítékok alapján a tettességre alaposan következtethet, ha az okok olyanok, hogy azok alapján józanul, előítélet és szenvedély nélkül, szóval alaposan gyanúsíthatni a panaszlottat a tett elkövetésével: ez esetben is legyen helye az önálló rendőri letartóztatásna k.7) 5) In every case of treason or felony (számos vétség is értendő e fogalom alatt) actually committed, a party may be arrested by any person, if there be reasonable ground tosuspect hím guilty. Burn. id. m. I. k. 291. 1. 6) Wenn sich selbst spater Umstíinde ergeben, welche die Person als Urheber oder Theilnehmer einer strafbaren Handlung und zugleich der Flucht dringend verdachtig machen. 1850. Febr. 12-ki törv. 2. §. 7) Bei dringendem Verdacht gegen cinen Verbrecher hat die Polizei gleichfalls das Recht der Verhaftung. Stein id. m. 141. 1. Hasonlag Stempf is a jeles commentator: „Vom Verhaftungsrechte darf die Polizei nur dann Gebrauch machen, wenn die Verhaftung als das nothwendige Mittel erscheint, eine bestimmte Massregel durchzuführen. Sie erfolgt insbesondere gegen denjenigen, der irgend eine Gesetzübertretung