Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 4. szám - A jogos védelem. Adalék a magyar büntető törvénykönyv 79-ik §-ához. Első közlemény

A JOGOS VÉDELEM 239 Nem bírnám okadatolni, ha megváltoztatnám az emiitett helyen is kifejezett azon nézetemet, hogy oly jogi javak fentartására, melyeket beszámításra nem ke'pes emberek fenyegetnek, a végszük­ség joga szolgál. Az ellenvélemény hívei azt állitják, hogy nézeíünk a jogos védelem és a büntetés külömbözö jogi természetének félreismerésén alapszik, mert csak a büntetés tételezi föl a megbüntetendő ember­nek beszámitásra való képességét, mivel ez szükséges feltétele azon bűnösségnek, mely nélkül büntetés nem alkalmazható; a jogos vé­delem azonban a jogtalan támadásban csak objectiv jogsértést téte­lez fel, a milyen tudat és akarat nélkül is létesülhet, s a milyen a beszámitásra nem képes ember támadásában is fenforoghat. Felhoz­zák továbbá, hogy a veszély a megtámadottra nézve ugyanaz, akár elmebeteg embertől, akár ép elméjűtöl származik, s hogy a jogos védelem épen ezen veszély ellen van adva. S hozzáteszik, hogy az elmebeteg ember külömben is személy és jogalany, a kinek tetténél jogtalanságról szintén lehet szó, a mennyiben annak véghezvitelére joga nincs ; s mivel a törvény neki sem engedi meg azt, hogy más­nak jogkörét sértse: az ö támadása is jogtalan, s következéskép ellene jogos védelemnek van helye.2) Mellőzve azon közelfekvö észrevételt, mely az elősorolt okok ban szereplő praemissák merőben ellentétes voltára tehető, szabad­jon az ellennézet tarthatatlanságának kimutatása végett mindenekelőtt azon felhozott okot vennem szemügyre, mely a veszélynek azonos voltára van alapítva. Az kétségtelen ugyan, hogy a nem jogtalan támadással fel­idézett veszély lehet oly nagy, a minőt a jogtalan támadás hoz ma­gával ; de ebből legfeljebb azon következtetés vonható le, hogy a fenvegetett egyén félelme szintén egyenlő nagy lehet mindkét eset­ben, a veszély nagysága sem a jogos védelemnek, sem a végszükség jogának ismertető jeléül nem szolgál. Azon állítás pedig, hogy a jogos védelem veszély ellen van adva, még kevésbbé tartható helyesnek; mert épen ellenkezőleg, veszély ellen a végszükség joga 2j Bar, Die Grundsatze des Strafrechts, 39. 1. — Barna I g n á c z, Adalékok, a xMagyar Themis 1880. é- f. 37. sz. — B u r i, Nothstand und Nothwehr, a Gerichtssaal XXX. k. 465. skll. — Chauveau et Helie Theorie du code pénal, 4. k. 163. 1. — H a u s, Principes généraux du droit pénal belge. 357. 1. — Kautz Gusztáv. A magyar büntetőjog tankönyve, 246.1. — Körösi Sándor, A magyar büntetőjog tan­könyve, 1. k. 96.1. — Levita, Das Recht der Nothwehr, 185. skl. — Maye'r S., Das ungarische Strafgesetzbuch, 125. 1. — Schaper, Be­griff und allgemeiner Thatbestand des Verbrechens, Holtzendorff anyagi büntetőjogi kézi könyvében 2. k. 145.1.— Werner Rezső. A magyar büntetőjog általános elvei, 156. 1. — Wessel v, Die Befugnisse des Nothstandes und der Nothwehr, 55. skl. 16*

Next

/
Oldalképek
Tartalom