Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 4. szám - A jogos védelem. Adalék a magyar büntető törvénykönyv 79-ik §-ához. Első közlemény

A JOGOS VÉDELEM 239 Nem bírnám okadatolni, ha megváltoztatnám az emiitett helyen is kifejezett azon nézetemet, hogy oly jogi javak fentartására, melyeket beszámításra nem ke'pes emberek fenyegetnek, a végszükség joga szolgál. Az ellenvélemény hívei azt állitják, hogy nézeíünk a jogos védelem és a büntetés külömbözö jogi természetének félreismerésén alapszik, mert csak a büntetés tételezi föl a megbüntetendő embernek beszámitásra való képességét, mivel ez szükséges feltétele azon bűnösségnek, mely nélkül büntetés nem alkalmazható; a jogos védelem azonban a jogtalan támadásban csak objectiv jogsértést tételez fel, a milyen tudat és akarat nélkül is létesülhet, s a milyen a beszámitásra nem képes ember támadásában is fenforoghat. Felhozzák továbbá, hogy a veszély a megtámadottra nézve ugyanaz, akár elmebeteg embertől, akár ép elméjűtöl származik, s hogy a jogos védelem épen ezen veszély ellen van adva. S hozzáteszik, hogy az elmebeteg ember külömben is személy és jogalany, a kinek tetténél jogtalanságról szintén lehet szó, a mennyiben annak véghezvitelére joga nincs ; s mivel a törvény neki sem engedi meg azt, hogy másnak jogkörét sértse: az ö támadása is jogtalan, s következéskép ellene jogos védelemnek van helye.2) Mellőzve azon közelfekvö észrevételt, mely az elősorolt okok ban szereplő praemissák merőben ellentétes voltára tehető, szabadjon az ellennézet tarthatatlanságának kimutatása végett mindenekelőtt azon felhozott okot vennem szemügyre, mely a veszélynek azonos voltára van alapítva. Az kétségtelen ugyan, hogy a nem jogtalan támadással felidézett veszély lehet oly nagy, a minőt a jogtalan támadás hoz magával ; de ebből legfeljebb azon következtetés vonható le, hogy a fenvegetett egyén félelme szintén egyenlő nagy lehet mindkét esetben, a veszély nagysága sem a jogos védelemnek, sem a végszükség jogának ismertető jeléül nem szolgál. Azon állítás pedig, hogy a jogos védelem veszély ellen van adva, még kevésbbé tartható helyesnek; mert épen ellenkezőleg, veszély ellen a végszükség joga 2j Bar, Die Grundsatze des Strafrechts, 39. 1. — Barna I g n á c z, Adalékok, a xMagyar Themis 1880. é- f. 37. sz. — B u r i, Nothstand und Nothwehr, a Gerichtssaal XXX. k. 465. skll. — Chauveau et Helie Theorie du code pénal, 4. k. 163. 1. — H a u s, Principes généraux du droit pénal belge. 357. 1. — Kautz Gusztáv. A magyar büntetőjog tankönyve, 246.1. — Körösi Sándor, A magyar büntetőjog tankönyve, 1. k. 96.1. — Levita, Das Recht der Nothwehr, 185. skl. — Maye'r S., Das ungarische Strafgesetzbuch, 125. 1. — Schaper, Begriff und allgemeiner Thatbestand des Verbrechens, Holtzendorff anyagi büntetőjogi kézi könyvében 2. k. 145.1.— Werner Rezső. A magyar büntetőjog általános elvei, 156. 1. — Wessel v, Die Befugnisse des Nothstandes und der Nothwehr, 55. skl. 16*