Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 2. szám - A rendőri letartóztatás joga és a polgári szabadság. Második közlemény

112 TAUFFER EMIL. Gyermekkor és idealismus teljesen synonym fogalmak: félek a gyermektől, melynél már 14 éves korában rideg számítást és hideg realismust látok. Megengedem, hogy az ily gondolkozású gyermekek a gyárvárosok sürü népességében néhol még helyüket is megállják, söt hogy utóbb a socialisticus elvek fogékony adeptusaivé is válnak. A mi égaljunkban exoticus gyümölcsök ! Nem hiszem, hogy társadalmunknak érdekében állana jly irányú nevelésre törekedni. Az mondatik továbbá, hogy családi rendszer pénzügyi nehézségekkel jár. Azt hiszem, e mondást úgy kell értenünk, hogy családi rendszer mellett a gyermek neveltetése sokkal többe kerül, mint a közös rendszernél. A költség nagysága a helyi viszonyoktól, az élelmezési czikkek árától, a növendékeknek adott élelem menyiségétöl és minőségétől sa javítás czéljaira fordított kiadások nagyságától függ, A pontos összehasonlításra egyenlő basis nem létezik. Az általánosságban hozott ítélet megczáfolására azon adattal válaszolhatok, hogy míg a családi rendszer szerint szervezett la mettray-i javitóházban az utóbbi négy év alatt középszámitás szerint naponként egy gyermek 1 frank 32 — 1 frank 44 centimebe került, addig a közös rendszer elvein nyugvó aux louaires-i (Depart. Eurej javitóházban 1872-ben egy gyemnek 1 fr. 58 centimebe, 1873-ban 1 fr. 47 cent.-be, a saint maurice-i javitóházban pedig 2 fr. 41 cent.-be került.*) Ily adatokra azonban hivatkozni nem lehet, mert azok a viszonyok összehasonlithatlansága miatt sem pro sem contra nem bizonyitnak. Nehezen érthető azon további ellenvetés, hogy a .családi rendszer-' paedagogiai nehézségekkel jár. Azt aligha értik alatta ellenfeleink, hogy egy tanítónak nehezebb volna 12—15 gyermeket nevelni, mint egy 30-50 gyermekből álló csoportot. E részben kétségen kivül a családi rendszer van előnyben. Ha netalán azt értik, hogy egy mintegy 200 gyermekből álló javitóházi telep részére bajos dolog 13—14 alkalmas tanítót szerződtetni s könnyebb 4—6 tanítót s 10 közönséges — esetleg a kiszolgált altisztek sorából vett — felügyelöt alkalmazni: ebben igázzuk lesz; de kérdéses marad, vájjon egyforma lesz-e a nevelési eredmény? Vagy talán abban áll a paedagogiai nehézség, hogy hazánkban alkalmas tanerőket kapni nem lehet? Oly nyomorult viszonyok közt, mint a hogy nálunk a vidéken sok helyütt a néptanítók, söt a magasb iskolai tanárok is tengődnek, tisztességes díjazásra kitűnő erők elegendő számban mindig fognak jelentkezni. Avagy talán a több családból álló javitó ház paedagogiai igazgatása nehezebb és kevesebb sikert igérö, mint a közös rendszer szerint szervezett intézeté ? Ennek ép ellenkezője valószínű, mert itt az igazgatónak a családfőkben szakemberekkel, nevelői *) Lásd; „Enquéte parlamentaire." Tome 8. Paris 1875. Pag. 35.