Magyar igazságügy, 1882 (9. évfolyam, 17. kötet 1-6. szám - 18. kötet 1-6. szám)

1882/17 / 1. szám - A párbér (lecticale) a katholicus egyházjogban

2 Dr. TIMON ÁKOS. állandó; teherrel megróttnak tekintetik a kath. egyház, tehát egy felekezet javára, mit a hasonló kedvezményben nem részesülő többi hitfelekezetek a paritás szempontjából sérelmesnek tekintenek. Van azonban a kérdésnek egy másik oldala is, mely nem képezte ugyan vita tárgyát a napilapok hasábjain, de azért nem kevésbbé fontos és érdekes, az t. i., vájjon valamely teleknek a plébánia kötelékébe nem tartozó kath. tulajdonosa tartozik-e a dologi jellegűnek vett párbért fizetni vagy sem?3) E különbségtétel az első pillanatra talán sokak előtt megütközést fog szülni, mert hiszen — fogják mondani — ha a teher dologi, önmagától értetődik, hogy azt mind a katholikus, mind a nemkatholikus tulajdonos tartozik viselni. De ez csak onnan ered, mert a párbér-szolgáltatás jogi természete, jogilag kötelező alapja iránt, mindenütt téves nézetekkel találkozunk. Sokan, mert dologi teherről van szó, a magánjog szerint értelmezik e fogalmat, szolgalomról s más efféléről beszélnek; pedig a párbér nem magánjogi, hanem közjogi czímen nyugvó kötelezettség, közkötelezettség, adó, úgy az egyházjog, mint a világi jog szempontjából. A párbér kötelező alapját nem valamely magánjogi szerződés, hanem valamely hatóságilag jóváhagyott actus vagy hatósági megállapítás, szóval közhatósági tény képezi, s épen azért közigazgatási úton végrehajtható, a végrehajtáshoz birói ítélet elvileg nem kívántatik.4) A fentebb adott különbség, mint május és minus áll egymással szemközt, vagy, hogy világosan szóljunk : a párbér bizonyos ese • tekben lehet dologi teher a katholikus egyházjog szempontjából, midőn csak a katholikus tulajdonos tartozik azt viselni tekintet nélkül arra, vájjon az illető hitközségnek tagja-e vagy sem; de lehet dologi teher a világi, az állami jog szempontjából, midőn annak szolgáltatása bármely vallás hivére nézve kötelező. Két lényegesen különböző kérdéssel állunk tehát szemközt. Az első az: dologi jellegű köztehernek tekintendő-e a párbér a katholikus egyház kebelén belül, az államilag elismert kath. egyházjog szerint; a második az: dologi jellegű köztehernek tekintendő-e a világi jog szerint a régibb onus inhaeret fundo theoriája szerint? Mi e kérdések nagy fontosságához és messze visszanyúló történelmi hasisához képest külön-külön fogunk azokra megfelelni, és a jelen alkalommal csak az egyik kérdést teszszük fejtegetésünk tárgyává. s) A legfőbb ítélőszék egyik legújabb döntvényében e kérdésre igenlő választ adott 1881. május 3-án 12,763. sz. a. 4) Erről majd később tüzetesebben. A párbér kérdésének ezen oldalát helyesen fejtegeti Sztehlo Kornél, Jogt. közi. 1881. 48. sz.