Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - Az új perrend-novella

6 szerintünk nem czélszerüen. Mert a hol a telekkönyvi hatóság s a birtokbiróság nem egy (a telekkönyv valamely járásbíróságnál lévén) az eredeti telekkönyv nem fekszik a bíróság előtt. E §-t mellőzendőnek tartjuk. Sürgösb szükség volna azonban azt kimondani, hogy az ingatlanokra a végrehajtást a telekkönyvi hatóság teljesiti. Mennyi aktasétákatás kiméltetnék meg ezzel! A 6. § megkönnyíti a viszonkereset támaszthatását. Helyén lett volna azt is kimondani, hogy ha alperes viszonkeresettel élt, felperes a legutolsó alperesi perirat után még egy periratot adhat, de csak a viszonkeresetre szoritkozót. A felek egyenlősége igy hozza magával. A 7. és 8. § a szavatossági és avatkozási keresetek helyett az újabb törvényhozások által elfogadott perbehivást teszi. A 9. § helyes intézkedést tesz, midőn a sommás eljárásban képviselőül csak ügyvédet, vagy a legközelebbi rokonokat fogadja el. Az írásbeli beadványokat ügyvéd által kívánja aláíratni, s ekkép a zugirászatot meggátolja. A 10. § az ügyvédi vagy hasonló qualificatióval bíró egyéneket az ügyvédi képviseletre nem kötelezvén, segit a ptr. és ügyvédi rtte részbeni hiányán. A II. § a sommás eljárás alá tartozó ügyeket sorolja feL Nagyobb részt a ptr. 93. § esetei ; az eljárás e nemét megállapító perérték azonban 500 írtig kiterjesztetik. Ide soroltatnak továbbá a a válófelek közti tartási, s a házasságon kivüli nemzésböl származó perek. Az 500 frtos keresetek helyett nem lett-e volna czélszerübb minden teljes hitelt érdemlő okiraton alapuló fungibilis dolog iránti keresetet ide utalni? A sommás útra tartozó követelésnek három criteriuma van: 1. az ügy egyszerűsége, mit a priori legnagyobb valószínűséggel állithatni azon esetről, ha az adós maga Írásban kötelezte magát a teljesítésre; 2. a perérték csekélysége, költségkímélésből; ez viszonyaink közt az 500 frtra nem illik. (Ha a követelés okirattal nem igazolható, elég lenne 100 frtig engedni a sommás eljárást.) 3. az ügyek sürgős volta; ezen tekintet alá esnek a tartási, életjáradéki, kamatok iránti s bérleti viszonyból származó perek, mint a javaslat is ezeket veszi fel. (Itt csak azt jegyezzük meg, hogy ha a haszonbérletbe bocsátásra okirat kívántatik, az egyenlőség elvénél fogva az a kimozditási keresetnél is szükséges volna. Az 1. pontban mondottak folytán a sommás ügyút kikötése elesik. A 12. § a perértéknek a bíróság által az illetékesség szempont jából való megállapításáról, s arról szól, hogy ha felperes a per tárgya helyett 500 frtot elfogadni kész, ez esetben az ügy sommás eljárás alá tartozik. A német bir. törvény hasonló intézkedést tar-