Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - Az értékpapirok részfizetés melletti eladásának törvényes szabályozása

423 •dékosan tévedésbe ejtetett: ezt jogilag mégis nehéz volna érvényesíteni. Mert midőn a vevőnek kézbesített okmányok világosan tartalmazzák azon feltételeket, melyek mellett az ügylet létrejött, sőt a vevő egyenesen rigyelmeztettetik arra, hogy az eladó csakis ezen Írásban közölt feltételekhez tartja magát és az ügynök esetleges eltérő szóbeli közléseit magára nizve kötelezőknek el nem ismeri — tévedésről vagy csalásról nem lehet szó. Rendszerint azonban az eladó a vevővel még külön nyilatkozatot is irat alá, melyben a vevő határozottan kijelenti, hogy ö az ügyletet önként, rábeszélés nélkül, kellő megfontolással és a feltételek teljes tudatában kötötte meg, mely esetben tévedést vagy csalást érvényesíteni még kevésbé lehetséges. A mi különösen az eladó személyére vonatkozó tévedés érvényesítését illeti, úgy ez már azért is ki van zárva, mert az eladó czége be lévén jegyezve, ö nem követ el csalást, ha a czéget úgy használja, a mint az bejegyezve van. Okolni lehet talán a törvényszéket, hogy olv toldatot megenged, mely tévedésekre alkalmat szolgáltat, megengedi nevezetesen azt, hogy a toldat a név előtt használtassák, a mi egyenesen a toldat fogalmába ütközik; de az eladó a bejegyzett czég használata miatt meg nem támadható. Különben az ügylet a személybeni tévedés czimén még akkor sem volna megtámadható, ha az eladó a czéget szabályellenesen és tévedésekre alkalmat szolgáltató módon is használta volna, a mint az tényleg történik. Mert a személyben való tévedés csak annyiban érvényesíthető, a mennyiben igazoltatik, hogy e tévedés nélkül a szerződés vagy épen nem, vagy nem oly módon jött volna létre (osztr. p. t. 873. §.): már pedig ezt a vevő bebizonyítani nem igen lesz képes. De ha az ügylet tévedés vagy csalás czimén meg nem támadható, úgy még kevésbé támadható az meg felén túli sérelem (laesio enormis) czimén. A magánjogi forgalomban a felén túli sérelem érvényesítésének nálunk ugyan mi sem áll útjában, legalább a magyar birói gyakorlat által is követett osztr. p. t. 934. §-a annak határozottan helyt ad. De a miért ezen jogorvoslat sem vezethet czélhoz, az azon körülmény, hogy a részletügylet, bárcsak az eladó részén, kereskedelmi ügylet (k. t. 258. §. 2. p. 259. §. 2. p. 260. §.), s hogy a kereskedelmi törvény azon félre nézve is talál alkalmazást, a kinek részén az ügylet kereskedelmi ügyletet nem képez (k. t. 264. §.). Már pedig a keresk. törvény 280. §-a határozottan kimondja, hogy kereskedelmi ügyletek a felén tuli sérelem miatt meg nem támadhatók. Látni való tehát, hogy a közönséges magán- és büntetőjogi eszközök a részletügylet körüli szédelgés megakadályozására nem alkalmasak. Nem marad tehát más hátra, mint a közönséges magán2S*