Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A magyar állampolgárság megalapitása születés által

43 iránt nem szerezhető felvilágosítás. E helyett azonban a magyar törvény ege'sz általánosságban mindazokról szól, kik magyar területen születtek, s ezekre vonatkozólag minden korlátozás nélkül állítja fel a praesumtio iuris-1, hogy azok magyar állampolgárok. Jogosan mondjuk: „minden korlátozás nélkül", mert a clausula: „mindaddig, mig idegen honosságuk be nem bizonyittatik", nem tekinthető a praesumtio iuris korlátozásának, miután minden praesumtio iuris-nál meg van engedve az ellenkezőnek bizonyítása, s ennek megtörténtével minden praesumtio iuris hatályát veszti. Nem akarjuk általában véve kétségbe vonni a születési helyre alapított praesumtiónak jogosultságát, sőt ellenkezőleg azt sok esetben szükségesnek tartjuk, mert a születési hely tagadhatatlanul a legfontosabb támpontok egyikét képezi az állampolgárság kipuhatolásánál, s jogvélelmek alkotásánál mindig a szabályt kell tekinteni és nem a kivételt. Szabály szerint pedig a magyar területen született gyermekek szülői magyar állampolgárok, tehát helyes, hogy az esetben, ha nem lehet határozott tudomást szerezni arról, hogy valamely Magyarországon született gyermeknek szülői mely államnak polgárai, azt vélelmezzük, hogy a szülök magyar állampolgárok voltak s hogy következésképen gyermekeik is azok; de ezen vélelmet nem szabad túlterjeszteni a szükség határain, különben szaporítjuk a kettős állampolgárság eseteit s külügyi bonyodalmakat idézünk elő.47) Mit kelljen azonban értenünk a „magyar korona országai területe" alatt? A régibb hazai törvényjavaslatok ezen kérdésre definitiókkal igyekeztek telelni. Az 1844-ki törvenyjayaslat 1-sö §-a szerint a „hon" nevezete alatt mindazon tartományokat kellett érteni, a melyek a magyar szent korona alá tartoznak. Miután azonban Szalay László arra utalt volt, hogy az emiitett § értelmében a magyar korona országai alatt nemcsak azokat lehet érteni, melyek tényleg a magyar korona hatósága alatt állanak, hanem azokat is, melyekre nézve a magyar szent koronának csak töiténelmi jogczíme van, a nevezett § az 1847-iki javaslatban olykép módosíttatott, hogy „Magyarhon területe alatt mindazon terület értendő, mely a magyar szent korona alatt áll." Az 1879-iki törvény ellenben nem ad definitiót a magyar korona országainak területéről s ezt helyesen is teszi, mert annyit, a mennyit az 1844-iki és az 1847-iki törvényjavaslatok definitióiból megtudhattunk volna, annyit definitio nélkül is tud minden ember; a mi pedig azon kérdést illeti, melyet alább fel fogunk vetni, arra, 47) L. id. értekezésünket a magyar igazságügyben (XIV. kt. 121. 1.)