Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat

414 A javaslat szerint, ha a felek utóbb egyházilag is egybekeltek, a házasság felbontása az egyházi törvények szerint és csakis azok szerint történhetik. Megeshetik már most, hogy két egyén érvényes polgári házasságot köt, utóbb azonban egyházilag is egybekelnek, de ezen egyházi egybekelés valamely akadály miatt érvénytelen, ők azonban ezt figyelmen kivül hagyva, nem érvénytelenítik, hanem felbontatják a házasságot. Kérdés már most, ha az ilykép elvált felek újabb1 házasságra lépnek, érvényes lesz-e ezen újabbi házasság vagy sem ? A felelet csak a következő lehet: A másod izben kötött házasság jogilag nem házasság, a felek között csak az első egybekelés alapján létezik házasság, ezen házasság azonban az egyházi törvények szerint és az egyházi bíróságok által fel nem bontható s így az még mindig fennáll: az annak ellenére kötött újabbi házasság bigamiát képez. — De továbbá ezen szabvány következtében a felekezeti házasságkötési jogok rendszeréből folyó visszaélések még inkább szaporittatnak. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki a jelen javaslat szerint érvénytelen házasságot köt (pl. önjoguság hiánya miatt), a helyett azonban, hogy felmentéssel segítne a dolgon, azzal nyugtatja meg aggódó házasfelét, hogy ugyanazon vallásra tér át és házasságot köt egyházilag ; később azonban meggondolván a dolgot, visszatér előbbi hitére és az első házasságot, mely a visszatérés után egyedül áll fenn, érvényteleníti.