Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat

401 rx»ztetésül a tulaj donképeni akadályoktól házaisági tilalmaknak nevezendök. Ilyen tilalmak állíthatók fel pL bizonyos hivat álnokokra nézve a szolgálati pragmatikában, a hadkötelezettekre nézve a védtönvnyben stb. A házassági akadályok sanctiója az érvénytelenség, a házassági tilalmaké az illető törvény vagy rendelet büntetése. Az eddig kifejtenek alapján első sorban a II. fejezet 6. és 12. SS-it kihagvandónak tartjuk, mert a katonai kötelezettség egyáltalán, az ordo és ünnepélves fogadalom pedig a vikigi jog szempontjából, nem oly körülmények, melyek a házasság lényegét érintenék. A hadkötelezettséget illetőleg az állami érdek elég hatályos védelemben részesül azon büntetési záradék által, mely az iSóS: 40. t. cz. 46. yban foglaltatik: nincs tehát semmi alapos ok arra, hogy a hadkötelezettség egészen sajátlanul érvényességi akadálylyá qualinkáitassék. Az ordo és fogadalom, ellentétben a többi házassági akadály okkal, nem egyszerű ténykörülmények, melyek csak a házasságkötési jog által minősíttetnek jogi fogalommá, hanem perfect jogi fogalmak, melyek bizonyos keresztény felekezetek eg\ házjogában fejlődtek kí s mint ilyenek lépnek fel akadályul a felekezeti házasságkötési jogban. De épen azért, mert mind az ordo, mind a fogadalom csak bizonyos felekezetek szempontjából létező és nem általános jogi fogalmak, a világi házasságkötési jogban helyt foglalniok nem szabad. A világi házasságkötési jog főkövetelménye, hogy a házasság, mint az állam alapintézménye, minden állampolgárra nézve egyformán srabály ózandó, tekintet nélkül az ö vallási elveire. A javaslat 2. §-a egyezöleg az o. p. t. k.-vel, a betöltött 14 évet írja elő korrmnimumul. Nyilvánvaló, hogy e rendelkezésnél egyedül csak a házasság jogi momentuma, az akaratképesség, tartatott szem előtt, mrív a közönséges jog szerint a serdükség korával áll be. Ha azonban a házasság ethikai és physíkai oldalára is tekintettel vagyunk, okvetlen magasabb korminimumhoz jutunk, mert egyik ugy mint a másik azt ajánlja, hogy az igen korai házasságok meg ne engedtessenek. Szerintünk e konninimum 18 illetve 15 évre teendő. A korminimum magasabbra szabása aztán feleslegessé fogja tenni a 4. \ 1. pontjának azon, különben sem indokolt rendelkezését, hogy a 18 (férfi) illetve 16 (nő) éven aluliak csak a gyám és gyámhatóság együttes jóváhagyása mellett köthetnek házasságot. A 7., 8., 9. és 10. §S a tévedéssel és kényszerrel foglalkoznak. A javaslat e tekintetben is szolgailag követi az o. p. t. k. elavult álláspontját, és a kényszer általános meghatározása mellett a nőrablásról mint külön akadályról intézkedik, úgyszintén a tulajdonságbani tévedés két esetéről: a nő teherben találása és az impotentiáröl. A 7. § 2.4» pontjának, melv a kénvszerrel szemben önálló akadályul állítja fel a nörablást, a modem *) >Ha a beleegyezést elragadott és szabadsagába vissza nem hehezett szemelv adja.*