Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat

399 jának s a magvar közigazgatási szervezetnek megfelelőleg. A javaslat e szerint nem a modern jogtudomány fáklyafényénél, hanem az osztrák jog pislogó mécsénél készült. A javaslatra nézve a házasságkötési jog száz éves fejlődése s az ezen alapuló ujabb európai törvényhozások nem léteznek. A javaslat az osztrák házasságkötési jognak második, de nem javított kiadása. Ezt figyelembe véve, teljes mértékben igazat kell adnunk Kováts C,villának, midőn a javaslat helyett az 1786-iki II. József-féle pátens általános törvénynyé emelését sürgeti. 2) Materialiter egyik olyan elavult ugyan mint a másik; de az utóbbinál legalább hivatkozhatunk arra, hogy az már részben úgyis törvény; codificatori gyengeségünk mentségére pedig felhozhatjuk, hogy a nagy tudományos apparátussal készülő polgári törvénykönyvnek incidentalis törvény által praejudikálni nem akartunk. A javaslat első része, mely egyedül fogja fejtegetésünk tárgyát képezni, a következő 10 fejezetre oszlik: I. Altalános határozatok. II. Házassági akadályok. III. A házasság ünnepélyességei. IV. Házassági anyakönyvek. V. Felmentés házassági akadályoktól. VI. Birói hatáskör. VII. Illetőség. VIII. Házassági perek: a) a házasság érvénytelenítése végett, b) időleges elválás végett, c) házassági kötelék felbontása végett. IX. Eljárás. X. A külföldiekre alkalmazandó törvényekről. Már a felosztás tanúsítja, mily kevéssé uralkodott a javaslat szerzője a házasságkötési jog anyagán. S/ükségesnek látta ugyan, hogy ez anyag csoportosittassék s ahhoz képest fejezetekbe osztassék; de a helyett, hogy e csoportosítást az anyag természetéből folyó elvek szerint kisértette volna meg, egyszerűen az osztr. p. t. k. bizonyos számú egymásután következő paragraphusait czímfeliratokkal látta el s e czímfeliratok alapján beillesztette a szükségesnek talált módosításokat. Hogy mennyire önkényesen készültek e czímfelirások, mutatja már az, hogy a javaslat különbséget akar tenni házassági per (VIII) és eljárás (IX) között, holott lényegében mindkettő) ugyanaz, valóságos idcm per idein. Házassági per alatt helyes felfogás szerint csak alaki jogot, perjogi szabványokat, szóval peres eljárást érthetünk és nem, mint a javaslat, a házasság megszűnésének feltételeit megállapító anyagi jogot. De még inkább] mutatkozik a zavar, az ellenmondás, ha az egyes fejezetek anyagát a czímfeliratokkal együtt egybevetjük, így — hogy csak a legkirívóbb eseteket idézzük — az eljegyzés azon elvnél fogva nyer szabályozást a házassági akadályok között, mert nem házassági akadály; a nők várakozási ideje pedig mint tiltó akadály a következő czímfelirat alatt fordul elő : »Házassági per a házassági kötelék felbontása végett«. Ezen általános jelentőségű szabvány: Az érvényes házasság kötelék a másik házastárs halála, holtnak nyilvánítása és birói ítélet által bontatik fel (56. §), ilyen czímezés alá kerül: »Házassági per az időleges elválás végett.« E néhány példa, azt hiszszük, 8) A »Jogtud. közl.« f. é. 15. számának melléklete.