Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A magyar állampolgárság megalapitása születés által

41 A törvényesités ellenben csak ex nunc hatályos. Az elismerés ezenkívül bármelyik szülő vagy mindkettőtől eredhet és nincs semmi alakszerűséghez kötve. A tapasztalatok azonban, melyeket ezen intézménynyel eddig Francziaországban szereztek, nem kelthetnek irigységet. Sem a theoria, sem a praxis nem tudtak eligazodni azon számos nehézségeken, melyek részint a szabálynak visszaható erejéből, részint pedig abból származnak, hogy vannak esetek, midőn mindkét szülő jelentkezik s mindegyik más államhoz tartozik. A hazai jognak a törvénytelen gyermekeknek állampolgárságára vonatkozó szabályát tehát tökéletesen helyesnek tartjuk. 3. A születés alapján vélelmezett magyar állampolgárság. Századunkban, különösen a hadkötelezettség súlyosbodása következtében annyira nagyobbodott az u. n. hontalanok száma, kik minden állami köteléken kivül állván, állampolgári terheket nem viselnek, hogy a törvényhozások kénytelenek voltak repressiv eszközökhez folyamodni. Ezen rendszabályok többnyire vagy az állampolgárságnak oktroyálásából vagy pedig annak bizonyos körülmények közötti vélelmezéséből állanak. Az állampolgárság oktroyálása körül követett rendszerekről már egy előbbi értekezésünkben szóltunk.41) A jogvélelemre vonatkozólag azonban mindenekelőtt megjegyzendő, hogy az a nemzetközi jognak azon szabályán alapszik, mely szerint mindenkinek szükségképen valamely államnak kötelékébe kell tartoznia. Ezen szabályból következik, hogy mindazon esetekben, midőn az állampolgárság konstatálása kellő bizonyítékok hiányából nem volna eszközölhető, a bizonyítékokat jogvélelmek által kell pótolni. A tények, melyeknek alapján ily jogvélelmek keletkeznek, igen különbözők lehetnek, s épen azért a törvényhozás azokat nem határozhatja meg elvontan. A legerősebb praesumtio mely létesülhet, minden esetre az lesz, mely a tényleges birtokláson és gyakorlaton alapul. A ki köztudomás szerint mindig eleget tett azon közterheknek, melyek, mint p. o. a katonai kötelezettség, csak az állampolgárokat terhelik, s folytonosan élvezte azon jogokat, melyeknek előfeltételét az állampolgárság képezi, s a ki végre mindig és mindenki által állampolgárnak tartatott, attól nem lehet kívánni, hogy állampolgárságát bizonyítsa, hanem azt fogja illetni a bizonyítás terhe, a ki az illetöil) Magyar igazságügy XIV. kt 112. 1.