Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A más vallásfelekezetbe való felvétel kihágása. Az 1879: 40. tczk. 53. §-ához

20 vényesen be nem vett vallásfelekezethez tartozó 18 éven aluli sze­mély vétetik föl más vallásfelekezetbe. Ha a törvény rendelkezéséhez szigorúan ragaszkodunk, mint­hogy annak rendelkezései általános czíménél fogva csakis a törvé­nyesen bevett keresztény vallásfelekezetekre szorítkoznak, s igy az azokra hivatkozó 53. §-ban foglalt tilalom is csak az ezen vallás­felekezetek egyikéről vagy másikáról való felvételre vonatkozik, a fönnebbi kérdésre tagadólag kell válaszolni. Váljon helyes-e ez intézkedés vagy nem? az más kérdés. És ezen még az analógia sem segíthet, miután a büntető­törvénynek azon intézkedése, mely szerint kihágást csak azon cse­lekmény képez, melyet a törvény kihágásnak nyilvánít, (1879: 40. tcz. 1. §, az analógia alkalmazását kizárja. Egyátalán analógia alkalma­zásának ott, hol valamely cselekmény bűntetendösége és nem bűn­tetendősége forog kérdésben, nincs helye. De továbbá eltekintve attól, hogy a kiskorú egyén melyik vallásfelekezethez tartozik, illetőleg föltéve azt, hogy ö az 1868 : 53. tcz. rendelkezése alá eső vallásfelekezet követője, még akkor sem lehet azt mondani, hogy minden kiskorú egyénnek fölvétele más vallásfelekezetbe az 50. § szerinti kihágást képezi. Ez alul maga a törvény tesz néhány kivételt. E kivételek körébe tartozik a férjhez ment 18 éven aluli nő, mert a törvény világosan mondja: „azonban a nők férjhez mene­telök után, ha e kort (18 év) el nem érték volna is, áttérhetnek" , következéskép kihágás elkövetése nélkül más vallásfelekezetbe fel­vehetők. Ez azonban csak a férjhezmenetel, tehát házasságkötés után történhetik, nem pedig előtte is. Hogy itt a férjhezmenetel vagy házasság alatt csak törvényes házasság értendő, az nem szen­ved kétséget; azért a polgári házasság utján férjhez ment nő nem tekintetik férjhezmentnek, s azért az ilyen nőnek, ha ^még 18 éves, felvétele más vallásfelekezetbe kihágást képez. A másik kivétel azon esetre vonatkozik, midőn a szülőknek egyike vagy másika más vallásra tér át. Erre vonatkozólag ugyanis a törvény 14. §-a azt rendeli: „ha a szülék valamelyike más vallásra tér át, mint a melyet előbb követett, a 7-ik évét még be nem töltött gyermekek nemök szerint követik az áttértet." Ehhez képest tehát a még 7-ik évét be nem töltött fi- vagy leánygyermeket kihágás elkövetése nélkül nemcsak szabad, de fel is kell venni azon vallásfelekezetbe, a melyre az apának, illetve az anyának áttérése történt. Es ez áll nemcsak a törvényes házasságból, hanem a házas­ság előtt és házasságon kivül született gyermekekre is. Az ily át­térés esetében a 7-ik évet már betöltött gyermekek az áttérés után

Next

/
Oldalképek
Tartalom