Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A más vallásfelekezetbe való felvétel kihágása. Az 1879: 40. tczk. 53. §-ához

1.8 mekek is mind kivétel és különbség nélkül szüleik vallásfelekezetéhez fognak tartozni. Áll ez nemcsak a keresztény, hanem a nem keresztény (zsidó) szülék törvényes házasságából származó gyermekeknél egyaránt. b) A gyermek vegyes házasságból származik. Ez esetben a szülök vallása nemi különbségűk szerint határozza meg a fi- és leánygyermekek vallását ; mert az 1868: 53. tcz. 12. §-a szerint „a vegyes házasságokból származó gyermekek közül a fiak atyjoknak s a leányok anyjoknak vallását követik". A törvénynek ezen rendelkezése absolut elannyira, hogy az ezzel ellenkező bármely szerződés, téritvény vagy rendelkezés érvénytelen; sőt a törvénynek ezen rendelkezését s a gyermekeknek ebből folyó vallásos nevelését (vallását) a szülök halála, vagy a házasságnak törvényszerű fölbontása sem változtathatja meg (1868: 53. t. cz. 13. §). Ezen absolut intézkedés alól azonban a törvény maga két kivételt tesz. Ezek egyike azon esetre vonatkozik, midőn a szülök valamelyike más vallásra tér át, másika az illető törvény életbelépése előtt kötött vegyes házasságokból született vagy születendő gyermekekre. Ugyanis a törvény 14. §-a azt határozza : „ha a szülék valamelyike más vallásra tér át, mint a melyet előbb követett, a 7-ik évet még be nem töltött gyermekek nemök szerint követik az áttértet; és a 17. §-ban ekkép intézkedik: „a jelen törvény életbelépése előtt kötött vegyes házasságokból született vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére nézve azon törvény határozata marad érvényben, a mely az ily házasságok kötése idejében hatályban volt". De mi értendő vegyes házasság alatt? Ezt a hazai törvények és törvényes gyakorlat szerint kell megitélni. Hogy keresztény és nem keresztény közt vegyes házasság és egyátalán semmiféle jogérvényes házasság nem létezik, ezt úgy hiszem, bővebben bizonyítani nem szükséges. Ugy szintén az sem kétséges, hogy katholikus (legyen ez római vagy görög egyesült) és nem katholikus keresztény közti házasság valóban vegyes házasságot képez. Szigorúan véve csakis ez tekintetik nálunk vegyes házasságnak. Azonban itt a vegyes házasság tágabb értelemben veendő s tekintettel a törvény czímére, minden oly házasságra értendő, mely különböző törvényesen bevett keresztény vallásfelekezethez tartozók közt köttetik. c) A gyermek előbb született, mintsem hogy a házasság megtörtént volna. Erre nézve a törvény a 15. §-ban azt határozza, hogy a házasság előtt született, de az egybekelés által törvényesített gyermekek vallásos nevelés tekintetében a törvényesen született gyermekekkel egyenlő szabály alatt állanak, azaz a figyermekek apjoknak, a leányok anyjoknak vallását követik.