Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 2. szám - Vitás és nem vitás kérdések a magyar btk. büntetési rendszere tekintetében. Válasz Varga János "A börtönügy köréből" czímű munkájára

142 fogunk tehát e szakban teljesen tapasztalatlan mérnökök terve sze­rint, ezreket költvén oly primitivitásokra, melyeket külföldi tapasz­talt egyének régen legyőztek. Mi nem szoktunk mások kárán okulni. A budapesti börtön terve különben már 3—4 év óta készülő­iéiben van s mindezen tervek valóságos tengeri kigyók, melyekről évek óta számtalanszor olvastunk, de melyek a valósuláshoz sehogy sem közelednek. Mindezen dolgok tehát a ministerium közegeinek munkaerejét valami nagyon igénybe nem vették, annál kevésbbé, mert a kassai börtön építésének kezdeményezése, az épület ter vezése, költségvetése, építésének vezetése stb. a budapesti főügyész­ség érdeme ; a ministeriumban egy lélek sem találkozott, ki a be­mutatott tervekhez egy szakértő szót hozzászólhatott volna. Hogy a feltételes szabadonbocsátás már jóval előbb életbe lett volna léptethető, sőt hogy ez kívánatos lett volna, azt a Czá­folat is elismeri; kételkedik azonban, hogy az esetleg megtakarított 36 ezer forint, négy közvetítő intézet felépítésére — „hacsak mi is vályogból építkezni nem szándékoznánk" elég leendett volna. Irlandban a luski közvetítő intézet főépülete vasból s a mel­léképületek csakugyan vályogból épitvék. Lepoglaván azonban a közvetítő intézet két nagy háza kő- és téglából épült s mégis a telek árával együtt csakis 9000 frtba került. Palotaszerü börtönépületekre soha sem lesz hazánknak pénze s ilyenekre szükségűnk sincs, annál kevésbbé, mert az irhoni rend­szernek a törvényhozás általi elfogadásánál az egyik motívumot épen az „olcsóság" is képezte. Azt állítottam, hogy a ministerium börtönügyi osztálya a fiatal bünönczök számára építeni rendelt javitóházak eszméjével nem foglalkozott s erre nem is képes, mert az illető, urak ily intézete­ket soha sem láttak. A czáfolat igazságtalanságról vádol s állítja, hogy „a szak­osztály a javítóintézetek eszméivel sokat is fog­lalkozott s e czélra már egy pár intézetetki is sze­melt, sőt határozottan a családi rendszert fo­gadta el." Igen is, van tudomásom azon ócska kastélyokról, melyekre a szakosztály figyelmét irányozá. Ócska kastélyokban „családi rend­szert" honosítani, fényes bizonyítéka annak, hogy mennyire van tisztában a szakosztály a családi rendszer lényegével. Tekintsék meg, kérem, például a hamburgi „Rauhe Haus"-ot, nézzenek szét a horni nagy kertben elhelyezett apró s csak néhány gyermeknek elhelyezésére szánt kicsiny egyszerű házacskákon, melyek mindeni­kében egy-egy gyermekcsalád külön lakik s neveltetik, s e látogatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom