Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/14 / 1. szám - Döntvények kritikai fejtegetése

66 mányozása és előadása esett a mu!t évben egy-egy legfőbb bírósági tagra, vagy ha mint Veszter Imre a képviselőháznak f. é. ápril 20-án tartott ülésén elmondta, a Curia semmitőszéki osztályának egy-egy előadójára 1877-ben 1563, a bpesti kir. itélő táblának előadóira fejenkint 1100 ügydarab esett, nem is szólva az elsőfokú bíróságokról, melyeknél a nevezett képviselőnek ugyanazon alkalommal tett nyilatkozatai szerint egy birósági tag helylyel-közzel 3000, 4000, sőt 5000 ügyszámot kénytelen évenkint elintézni. És ezen óriási számok még csak akkor kerülnek a kellő világításba, ha más államok jogszolgáltatásából merített adatokkal egybevetjük: Midőn Angliában — mondja Veszter képviselő idézett beszédében — néhány év előtt a Kings (most tulajdonkép a Queens) Bench nagy tekintélyű főtörvényszéknek ügyforgalma tetemesen emelkedvén, egy-egy biróra mintegy 75 ügydarab esett, az angol lapok nagy zajt ütöttek e munkatúláradás felett — és Teleszky Istvánnak ugyancsak a képviselőházban f. é. ápril hó 20-án tartott beszéde értelmében Francziaország 28 felebbviteli törvényszékének egy-egy tanácsa átlag 98 ügyet intézett el a mult 1879. évben, annyit, mennyi a bpesti itélő táblának egy-egy tanácsa által hetenkint elvégzendő. Mi természetesebb, mint hogy nálunk a munkától elcsigázott bíróban olykor hiányzik azon szellemi ruganyosság, mely nehéz hivatásának sikeres betöltéséhez nélkülözhetlen, hogy ily pillanatokban hiába kísérel helyesen eldönteni oly kérdéseket, mikre pihent elmével tán habozás nélkül adna megfelelő választ és hogy gyakran nem veszi, nem veheti magának az időt, határozatait tudományához méltóan, alapos s a legparányibb részletekig gondosan kidolgozott indokolással ellátni. Ámde ismeretünk a baj tulajdonképi forrásáról meg nem változthatja bíróságaink, kivált főbiróságaink, gyarlóbb határozataival szemben elfoglalandó állásunkat. A fő- és legfőbb bíróságok minden culturállamban jelentékeny befolyást gyakorolnak nemzetük jogéletére, nemzeti joguk tovafejlődésére ; hazánkban, közelfekvő okokból, a rendesnél is jóval nagyobb e befolyás: rendszeres magánjogi törvénykönyvvel mindeddig nem birunk, régibb törvényeink és jogszokásaink meg nagyrészt a mostaniaktól tetemesen elütő gazdasági és társadalmi állapotokat tételeznek fel, de különben is oly hézagosak és