Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)
1880/14 / 1. szám - A faluközösség eredete. Ősi család és tulajdon. 1. közlemény
54 a fejlődésnek vezérmozzanata az éles határozottság. Ha szabad azon feltevésből kiindulni, mely most napról-napra jobban megerősödik, t. i. hogy minden faj, fel a legtökéletesebbig, a különbözetek szaporodása által a legegyszerűbb alkatokból képződött — akkor nyilván következtethetni, hogy egyes formáik, valamint egész csoportjaik a határozatlanságból a határozottságra való haladással fejlődtek. Csak azon nevezetes tényre kell utalni, hogy a legalsóbb organismusok (melyeknek természete meglehetősen egyez valamennyi felsőbb alkatnak csirájával) mivoltukban oly kevés határozottságot tanúsítanak, hogv igen nehéz, néha csaknem lehetetlen meghatározni vájjon állatok vagy növények-e? Az ezek után következő protozoáknál, pl. a héj nélküli rhizopodoknál, a forma oly szabálytalan, határozatlan, hogy leírása egészen lehetetlenné válik, mert sem két egyednél, sem ugyanazon egyednél különböző időben nem egyöntetű. Ily lények halmazatából támadnak egyéb határozatlan alkatokon kivül többek között a spongiák (szivacsok) is, melyeknek nagysága, külső körvonalai, belső rendje egészen határozatlan. Ha ellenben a legfelsőbb rendű szervezeteket szemléljük, "mindenek előtt fel fog tűnni sajátságaiknak pontos határozottsága, körvonalaik élessége, a változatlanság a tagok arányaiban, s az az állhatatos viszony, melylyel benső alkatuk részletei változott körülmények között is megmaradnak. A nagyobb határozottság tehát egyik leglényegesebb jellemvonásuk. A társadalmi fejlődés fokozataiban is a határozatlanság állapotából a a határozott rendre való haladás hasonlókép nyilvánvaló. Egy kóbor vadtörzs, mely sem határozott helyhez, sem tagjainak állandó felosztásához kötve nincsen, részeinek viszonylagos alakzatára nézve is, sokkal kevésbé határozott, mint egy valódi nép. Egy ilyen törzsben a társadalmi viszonyok sem szabatosan rendezve nincsenek, sem nem maradandók. A kormányzó hatalom nincs szilárdan megállapítva, sem élesen korlátozva. Rangkülönbségek alig homályosan tűnnek elő és könnyen átléphetök. S eltekintve a férfiak és nők külön foglalkozásaitól, a kereseti foglalkozásokban nincs felosztás. Határozottabb gazdasági különbözeteket csak azon jelentékenyebb nagyságú törzsek, melyek másokat alávetettek, tüntetnek elő. A mint ezen primitív társadalmak tovább fejlödnek, különbözéseik is fokról fokra határozottabb kinyomatot nyernek. Növekesznek ; a nomád életmóddal felhagynak és rendszerint valamely szomszéd törzszsel való huzamos határküzdelmek után bizonyos határozott földterületen megtelepednek. A vezér és nemzetsége, továbbá a köznép közötti különbség, a nép tudalmában a lényegi különbségig fokozódik. A harczosok rendje kezd végleg elkülönülni azon rétegektől, melyek a földmívelést vagy más alacsonyabbnak vélt foglalkozást űznek. És kiválik a papi rend, melynek rangja, teendői s