Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

58 hanem a szellemét véve felettébb nagy sajátság az, a mire azinofficiosi querela-ban utalni kívánunk. Kérdés, miért nem szódnak a rómaiak ekként: fontolóra vévén, mikép a családi érzület átlaga a szükséges biztosítékot nem nyújtja többé az iránt, hogy a család természetileg 'jogosult igényeinek az egyesek maguk jószántából kellőkép eleget tesznek, mi tehát a'maga módján törvényt hozandunk mi szerint.. .? Hisz a Lex Falcidia előbb nyíltan neki szólt a végrendeletnek, hogy az Örökös osztályrésze y4 részén túl való hagyományozás hatálytalan legyen. Minek itt az insania ficrtója, — mi az a íictio ? „Entsteht eine neue Rechtsform — mond a fictióról Savigny — so wird dieselbe unmittelbar an eine alte bestehende angepasst, und ihr so die Bestimmtheit und Ausbildung derselben zugewendet.54) Ekképen a fictio a jelen s jövő szükségleteinek idomítása a mult elveihez. A gyakorlati követelmény kívánta újításnak összeegyeztetgetése a meglevő elvek járt útjával. Az elvek és fogalmak felszíne megmarad, s mintegy a föld alatt uyittatik utja a haladásnak. A color insaniae fogalmának ethikai alapja az ösrómai erkölcs mely arra inditá a családfőt, hogy kötelmét övéi irányában, bár arra törvény nem szorítja, híven teljesítse. Az öserkölcs, melynek sugalmából a jó páter familias az előtt sponte sua sine lege fidem rectumque colebat. Közvetlen jogi támasza e fogalomnak, a furiosus és demens már megvolt fogalmai, melyeknek közelébe soroztatott. A mégis megkímélendő elv, az egyéni autonómia, az akkor még mindenkinek eszében levő XII. táblás törvény megadta korlátlan végintézkedhetés, mit nyíltan és egyenest megdönteni nem lehetett. A gyakorlati szükség a családnak a végintézkedéssel való visszaélések ellen megóvása. ígyen ült bele lassan, észrevétlen és látatlanul egyes Ítéletek fonalán a köteles rész intézménye a római jog rendszerébe : a nélkül, hogy a lét s nem lét határai feltűnést kelthettek volna. Hasonczélú és alkatú jogintézmények külön-külön népek jogéletébe helyeztetvén, gyakran vagy rendesen más-más szellembe is válnak, mert mindenütt más-más oldalról kellhet a közvélemény és közérzet elevenjébe nyomulniok. Ezért kell mindjárt „a törvények alkotásánál a nemzeti érzéseket is kiméivé és méltányolva tekintetbe venni.55)" A római jog a köteles rész megépítésével a családbeliek jogait oltalmazni kezdvén, láthatólag kimélé a régi nemzeti érzéseket : és ekképen csakugyan az inofficiosi querelának s az ezen sarkallott intézménynek teljesen más a szelleme, teljesen más a népéleti eleven alapja, mintsem máma Európában akárhol. 54) Vom Berufe unserer Zeit für Gesetzgebung und Rechtswisscnschaft (3. kiadás) 32. 1. 85) Frank: Ősiség és elévülés. Akadem. székfogl. 1848.