Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/14 / 1. szám - A köteles rész. A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű Dr. Zsögöd Ernőtől. 6. [r.]

24 hogy a suppletoria actio sem tud kerülő gondolat nélkül meg­foganni ; hiszen tudjuk (1. fentebb C. 2. a) mikép e kereset felte­vésen épül, t. i. annak feltevése'n, mint hogyha az, a mi a köteles részre hiányzik, hagyományul lenne szánva a végrendeletben1). És a 115. novella értelmében is, a mikor a végrendelet a miatt, hogy benne valamely gyermek vagy szülő egyenes örökössé nevezve nincsen, semmis (1. fentebb B. 1. C. 1.): nem végrendelet elleni örökösödés hanem a végrendelet elestével törvényes örökösödés az, a minek a közelvérek javára helye van. ígyen a köteles rész intéz­ménye végesvégig megmaradt azon alapon, mely szerint a jogaiban sértett közelrokon a végrendelet ellen úgy lép fel, hogy vagy a törve nyes örökösödés vagy a végrendeleti öröklés czímébe lopózik bele. A vérek köteles részének emez úgyszólván kerülő utassága, ez a kútforrása annak, hogy ez intézmény a mi a jogvédelem kívánal­mait illeti, oly messze elmaradt a patronusi köteles résztől. A köteles részében sértett közelrokon, akár a querela-ra akár supple­toria actio-ra készül, előbb bevárni köteles, vájjon a végrendeleti örökös elfogadja-e az örökséget, és ha el, birtokon kivűl kénytelen fellépni; a mi mind másképen van a patrónus javára. A patrónus, mihelyt nem olyan a végrendelet, hogy a szerint ö neki a teljes köteles része megvan, nem törődik a végrendelettel sem az ebben kinevezett örökössel; ö neki a contra tabulas bonorum possessio­ban olyan segítsége van, a melylyel ö, mint végrendelet elleni örökös, tüstént belemegyen a hagyatéki javak felényi birtokába ; és mind­addig, mig az ö folyamodási ideje a contra tabulas bonorum pos­sessio iránt le nem járt, a hagyatéki javakban senki olynemü intéz­kedést nem tehet, a mivel az ö jogait meghiúsítsa. Ez a contra tabulas bonorum possessio az, a miben a végakarat elleni örökösö­dési jog saját jogczíme és ereje igazán nyilvánul; a mily igaz, hogy a köteles rész mint végakarat elleni örökjog független kell hogy legyen az örökhagyó sérelmes végrendeletétől s az ebben irt örökös *) A querela de inoff. test. azon joghatálya következtében ugyanis, hogy a végrendeletet mely a köteles részt csorbítja, teljesen dönté meg, szokássá vált, hogy a végrendelkező teljes megdöntés ellen biztosítani óhajtván rendeletét, olyan záradékkal élt, mely szerint a mennyiben az, a mit gyermekének szán a köteles résznél kevesebb volna, az illendöleg pótoltassák. Az ilyen végren deletet Constantinus császár a querela ellen biz­tositá is: Cum seribit mori ens, ut arbitratu boni viri, si quid minus filiis sit relictum, quam modus quartae quae per successionem bonis tantum liberis debetur efflagitet, id ipsum ab herede eisdem in pecunia compleatur, manifestum est, nullám iam prorsus nec super testamento, nec super donationibus querelam remanere, praesertim cum universa eadem repellat et reprimat, quae ad pecuniam rediit taxatio iusta. L. 4. C. Th. de inoff. test. Ezt egészité ki aztán Justinian azzal: et si non adiieiatur viri boni arbitratu repleri attamen ipso iure inesse eandem repletionem. L. 36. C. 3. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom