Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

56 rendeletében reménylték jutalmukat, kik azonban nem valának elég szerencsések, hogy halálát megérhessék. — Ez volt a szerencséje Calvia Crispinának is már Othó császár alatt. Súlyos és világos bűnökkel vádoltatott. Mégis kilábolt: potens pecunia ot orbitate quae bonis malisque temporibus juxta valent. (Tac. Histor. I., 73.) Megengedhetőnek véltük a jelen előadás folyamába a fenti egykét idézetet és jellemvonást beleszőni, mert elvégre a jogintézmények történeti ösmeretéhez tartozik, fogalommal lenni azon korról és népről, mely azokat létrehozta. Ilyen világa volt a végrendeletnek ottan, a hol a köteles rész megfogamzott, Kétségkívül Örök tiltakozása rejlik ebben a történelemnek olyan felfogás ellen, mely ez intézményt mindenütt és mindenkor átalános szükségünek vallaná: de tény. A római jellem átalános sülyedésével, a gyermekek iránt igaztalan és kegyetlen végakarat ellen magukban az emberekben nem igen lehetett többé biztosíték. Nyilván nem ritka esetté vált, a miről a Digesták emlékeznek: falso parentas instimulati liberos exheredant (L. 3. D. 5. 2.) Másrészt ama súly, melyet annak előtte a SZÍVÓS közerkölcs és közvélemény a gyermekek érdekei megóvására az exheredatio ünnepélyességeiben kölcsönzött volt: a közerkölcs romlásával érthető, ha szintén lelohadott. De az exheredatio intézménye a családi köteléket nem is karolta fel minden oldalról. Csak az apa volt köteles gyermekeit vagy kinevezni, vagy kitagadni. O maga gyermekei irányában, sem ezek az édes anyjok és anyai öregapjok ugy öreg-anyjaik irányában és viszont még a praeteritio ellen sem valának biztosítva.52) így lévén ez, s legtöbbek szerint Cicero korában esett meg először, hogy az Örökösödési perekben ítélni hivatott Centümviralis törvényszék, egy végrendeletet, bátor a kitagadandók rendre ki valának abban tagadva, s ennélfogva a végrendelet alaki érvénye kétségen felül állott, a kitagadott gyermekek kértére mégis és azon alapon semmisített meg: mivel rendelkezései a szeretet parancsával — officium pietatis — ellenkeznek. Ehhez fűződik tovább a föltevés — fictio — hogy a szeretet parancsával összeütköző végintézetek azon alapon tehetők semmivé, mivel az ép értelemnek collorariuma, a kellő erkölcsi hangulat az ily végrendelet alkotásában nyilván nem volt meg. A Centumvirális törvényszék ily ítéleteiből gyökerezett meg a querela inofficiosi testamenti és 52) Mater vei avus maternus necesse non habent liberos suos aut heredes instituere aut exheredare, sed possunt eos omittere, — sive de jure civili quaeramus, sive de edicto praetoriis §. 7. J. 2. 13. Filiam praeteritam a matre ad successionem eius citra inofficiosi querelam adspirare non posse, explorati iuris est. 1. 15. Cod. 3. CJ8.