Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/14 / 1. szám - A köteles rész. A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű Dr. Zsögöd Ernőtől. 6. [r.]

14 gyazva, olyan esetekre gondolánk, a mikor nem forog fen az, hogy a libertus már élte során elidegenítéseket tön. Áttérünk az ótalomra olyankor, a mikor ez fenforog. Itt ám külömbséget kell tenni. Mikor a libertus meghal, vagy marad neki a hagyatékában annyi, hogy abból a patrónus köteles része kitelik, vagy pedig nem marad. Itt mindjárt csak az előbbi esetre térünk; mig az utóbbi esetek az actio Faviana és Calvisiana alá tartoznak. A meddig van a libertus hagyatékában annyi, a mennyi a patrónus köteles részének kielégítésére szükséges, mindaddig a patrónus magát a hagyatéki vagyonhoz tartja. Például elidegenített volt a libertus valamit a mi ért 4000-et, ér pedig a hagyatéka «nnn i -i " , , , - (4000 + 6000 =0 bOOU-et: ilyenkor a patrónus köteles része ^ ' annyi mint 5000, tehát kitelik a hagyatékból. Ha a libertusnak végrendelete — sem vérszerint való törvényes gyermeke önkényt értetöleg — nem maradt, s igy a patrónus egyedüli törvényes (intestat) örökös, ekkor a patronusnak különös jogsegélyre a köteles része végett szüksége természetesen nincsen1). Már ha ugy áll a dolog, hogy a libertus tett végrendeletet, bárha ebben felényiglen örökössé volna is nevezve a patronus,ez nem tartozik a végrendeletbe belényugodni, hisz az ő köteles része több minta mennyi a hagyaték fele része. Ilyenkor tehát a patronusnak arra van joga, hogy a libertus végrendelete ellen contra tabulas bonorum possessio-t vegyen, még pedig nem csupán a hagyatéknak fele része hanem mindannak fele értéke erejéig, a mivel a libertus élte során a vagyonát tudva kevesbité, miután: hoc quoque voluit Praetor pro eo haberi atque si in bonis esset. Lehet azonban a lioertus végrendelete olyan, hogy a mi a szerint a patronusnak hagyva van, abból ennek a teljes köteles része meg van, mikor is ö neki a contra tabulas b. possessio-ra szüksége szintén nincsen. Actio Faviana és Actio Calvisiana. Olyan esetekre kell gondolni, mikor a libertus az élete során annyira kevesbité a maga vagyonát, hogy a patrónus köteles részére az egész hagyaték sem elegendő. Elajándékozott például 12000-et és hátrahagy nem többet mint 4000-et; ez esetben a patrónus . . , , Í12000 + 4000 =) . • r , köteles része annyi mint 8000, a hagyaték kimerítése után hiányzik tehát még neki 4000. Ilyenkor a patronusnak *) Si libertus intestatus decesserit relicta patrono debita portioné aut aliquo amplius, aliquid etiam alienaverit, Papinianus libro quarto decimo Q_uaestionum seribit, nihil esse revocandum : nam qui potuit alicui relinquere quid testamento, si debitam portionem patrono relinquat, praeterea donando nihil videtur in fraudem facere. L. 3. §. 5. D. 38. 5.