Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

37 Magából a kérdés természetéből azt, ha a törvényhozó e mértékre veszi, s ekképen a vérek jogát ilyen-olyan viselet, vallásos vagy hazafias érzés stb. fájára mintegy gyümölcsül aggatja, kárhoztatni bajos volna. De szeretném ha annyi már természetéből is meglátszott volna: hogy a mértékkel vagy nélküle bánni el véle különböző, s hogy külön-külön tenni fel, világosságára válik. A jontörténetén pedig meglátszik majd az is, hogy a kérdés főbk hajlása jobbára rideg feltevéséből nyílik; s az újabb, törvényhozás is mind kevesebb elemét veti hozzá az érzelemnek, mind inkább azon durvább bántalmak felett tartja csak e mértéket, melyek az örökjogra méltatlanság szigorún jogi fogalmába már-már belészolgálnak. Római jog. Rómában a vérek jogának két pontja testesült meg. Eleinte s mintegy a köztársaság utolsó századáig a végrendelkezhetés teljesen szabad volt. Innentől fogva fékét lelte a köteles részben. De a mikor szabad volt is, birta némi védelmét a gyermekek örökösödése a végrendelet alaki megkivántatóságaiban. E körül forog az exheredatio intézménye. E szerint; gyermek atyja Örökségéből másképen ki nem maradhat, mint hogyha a megszabott ünnepélyességgel kitagadta [e x h e r e d a r ej. A ki ezt nem teszi, hanem mellőzi egyszerűen gyermekét [p rá térire] semmis a végrendelete. Ez intézmény alkalmasint a végrendelet alaki tökéletessége kedveért keletkezett. Hovatovább jogot láttak azonban benne a rómaiak a gyermekek részére; mely annál többet ért, minél jobban összebonyolódott idővel; minél hamarabb belébotolhat vala, ki övéi rovására kivan intézkedni, Régtől és szakadatlan szövődik az exheredatió hálója, mindaddig, a hol a jog fejlődése megállott. A köteles rész e háló pótlékául keletkezett és szerepelt eleinte azon esetek számára: a mikor ebben a közel atyafiság orvosságot nem lelhetett. Római könyvekben az exheredatió s a köteles rész külonkűlön fejezetek szerint fordulnak elő; felsőbb fogalom alá nem foglalvák. A német irodalom, — mely egyedül vehető számba a kérdés római terén — már megteszi az egyesítést. Szükség örök jog [Notherbenrecht] alatt érti többnyire mind a kettőt; s ez a vérek jogának teste a római jog német tudományában, csupán, hogy kiterjeszkedik a házastársnak, stb. ebbeli jogára is, mi azonban a közel vérek jogai mellett jelentéktelen. E szűkség Örök jog aztán kétfelé oszlik: alakira s anyagira [formelles und mate-