Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 2. szám - A magyar csődtörvényjavaslat. Befejező közlemény

144 feltétele, hogy mindenki szabadon élvezhesse és kezelhesse azt, a mie van. Ezen sérthetetlenség alól a jog csak ket nagy kivételt ismer. Az expropriatiót és a köteles rész intézményét. Az elsőnél az állam érdeke követeli, hogy a tulajdonos dolgától akarata ellenére megváljék. Csakhogy e kivételt megindokolja az összes polgárság közös érdeke, azoknak a k özös érdeke, akikviszont a kisájitottat megvédik. És eltűrhető a kényszer, mert az állam busásan, egészben kárpótol. A másik kivétel a köteles rész intézménye, a melynél a tulajdonos vagyonának 50°/o-jéröl szabadon nem rendelkezhetik. De itt a család, a jó és becsületes gyermek lép fel követelő félként, és nevezetesen enyhíti a kényszer szigorát, hogy csak a tulajdonosnak halála után lép életbe. E két institutión kivül, a szük határon mozgó szomszédjog e helyütt mellőzhető, nincs a közönséges jogban arra eset, 'hogy az egyéni jog léte felett harmadik személynek akarata döntsön. A dologbeli és a személyes jogok közt ez irányban nincs különbség. Harmadik személy, lett légyen az társtulajdonos vagy hitelező társ, tiszteletben köteles tartani az egyéni jogot, akkor is, ha neki e miatt tönkre kellene mennie. A kényszeregyesség legislativ indokai pedig távolról sem mérkőzhetnek az expropriatió vagy a köteles rész legislatiójával. Nyilván fekszik az is, hogy a kényszeregyesség sérelme, mivel élő embert sújt, nagyobb, mint a köteles részé, a mely csak halál esetében áll be, és hogy ezenfelül teljeséggel képtelen az általa ütött sérelmet jóvátenni, a mint ezt a kisajátítás teszi. Harmadik személyeknek a közönséges jog tehát nem enged befolyást. De nem enged meg ilyet az adós érdekében sem. A jog akkor is sérthetetlenül áll fenn, ha az adóst a legnagyobb csapások érik; fennáll, a mig tartalma megvalósítva nincs, a mig a hitelező pénzét meg nem kapja. Égjen el az adós háza, pusztuljon el mindene, a jog megmarad. Hívebben mint az árnyék követi az adóst le a koldustarisznyáig. Nincs az adósnak módja arra, hogy szabadulhasson. Nem hozhatja fel a nyomort, az elszegényedést, a testi tehetetlenséget mentségül. A szegénység, még ha az adós hibáján kivül is áll be, nem ad okot arra, hogy a hitelező követeléséből