Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 2. szám - A magyar csődtörvényjavaslat. Befejező közlemény

135 egyesség csakugyan élő intézmény. És ennélfogva „a javaslat, mely eddigi csődeljárásunkat gyökeresen átalakítani és az általános indokolás szerint a modern legislatió minden czélszerü vívmányát meghonosítani akarja, a kényszeregyességet nem mellőzhette a nélkül, hogy a culturállamok törvényhozásától messze el ne maradjon." (L. indokok 116. lap.) Ha a most idézett mondatot kivetkőztetjük rhetorikai mezéből, argumentumnak belőle csak ennyi marad: be kell hozni a kényszeregyességet, mert a külföldön czélszerü vívmánynak bizonyult; a mi pedig künn czélszerü, az nálunk czélszerütlen nem lehet. A*_baj csak az, hogy ez a czélszerüség még a külföldre nézve sincs bebizonyítva. Azzal a ténynyel szemben, hogy a nyugaton megvan, az a második tény áll, hogy a mióta megvan, mindig heves megtámadásoknak volt kitéve. Maga a javaslat is elismeri, hogy a „kereskedő világ" sem nyilatkozik feltétlenül mellette ; sőt, a javaslat szerint, Németország „igen tekintélyes kereskedelmi testületei egyenesen a kényszeregyesség ellen nyilatkoztak." Francziaországban, Angliában az institutió évszázados, de évszázados a panasz is, hogy segélyével a bukottak kifosztogatják hitelezőiket. Ily körülmények között czélszerüségéröl áradozni nem lehet. A való az, hogy sokan czélszerünek, sokan czélszerütlennek tartják, és hogy teljességgel hiányzik a s t atistikai matériáié, a melyből meg lehetne Ítélni, hogy kinek van igaza. A kik az intézményt ellenzik, váltig hirdetik, hogy a hitelező átlag biztosabban kapná meg pénzét, h a kénys/.eregyességnek a csődeljárásban helye n e m 1 e n n e. A kik pedig az intézményt helyesnek tartják, erősen meg vannak győződve, hogy a hitelezők kényszeregyesség nélkül még attól a csekély osztaléktól is elesnének, a melyet ennek segélyével kapnak. A dolog természeténél fogva egyik párt sem tud positiv adatokat felhozni. Mindegyik egy-egy feltevésből indul ki, és így nem lehet csodálni, ha csak valószínűségi eredményekre jutnak. Positiv adatok hiányában nem marad egyéb hátra, mint közelről megvizsgálni azon általános érveket, a melyeket a külföldön a kényszeregyesség mellett fel szoktak hozni.