Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 2. szám - A magyar csődtörvényjavaslat. Befejező közlemény

továbbá előzni a csődbiztos díjjá, a csődválasztmányi jegyző díjjá, a csődválasztmányi „kiadások" és általában „a tömeghez tartozó vagyon megállapításával, biztosításával, fenntartásával, kezelésével, értékesítésével, és felosztásával járó költségek", a melyek együttvéve különösen vidéki csődöknél, ha az ingatlan nem a csődbíróság székhelyén fekszik, nem csekély összegre fognak emelkedni. Ezzel azonban a számla még nincs befejezve. Az 53. §. szerint „mindenekelőtt" nemcsak a most emiitett tömegköltségek, hanem még a „tömegtartozások" is kielégitendök. „Tömegtartozás" pedig a 49. §. szerint: „1. a tömeggondnok jogérvényes ügyleteiből és jogcselekvényeiböl eredő követelések, 2. a közadós kétoldalú szerződéseiből eredő követelések, a mennyiben a tömeg az ügylet teljesítését követeli, vagy a mennyiben a teljesítésnek csődnyitás után kell történnie"1. Ha tehát a tömeggondnok az ingatlan mívelésére 8000 frtos gőzgépet rendel meg, avagy átveszi a bukott által megrendeltet, ha a házra beruházásokat tesz, a gőzgép ára, a beruházás összege, „tömegtartozás" lesz, a mely meg fogja előzni a bekebelezett hitelezőt. Alig lehetett volna a bekebelezett hitelezők jogait, a telekkönyvi nyilvánosság elvét durvábban megsérteni. Nem is tartom kétségesnek, hogy az országgyűlésen az ingatlan előnyös tételeiből a „tömegtartozás" el fog maradni. Untig elég a „tömegköltség" és a javaslatnak azon űjjitása, hogy ez még csődelötti foglalás esetében is előnyös tétel legyen, a mit ma tőle tudvalevőleg, bár törvény ellenére, megtagadnak. XXV. Kén y szeregv esség. Végzetül még röviden a javaslat legfontosabb újjitásáról, a kényszeregyességről akarok megemlékezni. Eddigi törvényünk tudvalevőleg nem ismeri. Nem ismerte a nálunk fennállott osztrák csődtörvény sem. Az ötvenes évek végén rendeletileg lett behozva, a mikor az Arenstein-Eskeles ház bukása Bécsben igen magas köröket nagyon kellemetlenül érintett és erővel gyorsan véget kellett vetni a csődnek. A rendelet két évig volt hatályban. Fennállásának rövid ideje alatt a bukottak oly arczátlanul és oly nagy sikerrel indították meg a harczot hitelezőik ellen, hogy az Országbírói Értekezleten egyetlen egy hang sem kelt fel védelmére. A jogászok,