Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 2. szám - A magyar csődtörvényjavaslat. Befejező közlemény

130 Magától értetődik, hogy a bíróság ezen nagyobb hatalmának corollariuma az, hogy joga legyen magát mindenről informálni, és hogy egyúttal gondoskodva legyen az informálás folyamatosságáról. A csödválasztmányi jegyzökönyvek tehát minden esetben bemutatandók, nemcsak „szükséghez képest", mint a javaslat kívánja, a mely ebben indokai azon érvéhez hü, hogy a vagyon voltaképi egyedüli urai a csődhitelezők. Sőt nem fogna olyan rendelkezés sem ártani, a mely szerint a választmány koronként, teszem két hónaponként köteles vagyonkezeléséről jelentést tenni. Angliát alig vádolhatja valaki bureaucratismussal. Ott pedig a tömeggondnok nemcsak hogy köteles a mondott időben jelentést tenni, hanem, ha nem teszi, az egyes hitelezőn és a csődbirón felül még a Londonban székelő országos központi csődellenőr is (comptroller) felelősségre vonhatja. Én jól tudom, hogy a külföldön a bíróságnak nem adnak akkora hatalmat, a minőt én kívánatosnak tartok. — De a külföldet nem fogadhatom el érvül. Németországban az új csődtörvény egy pár hónapja, hogy életben van és annak liberális intézkedései még nincsenek kipróbálva. Angliában a hitelezők autonómiája szintén igen nagy; de még sem akkora, mint a javaslatbeli. Az angol csődtörvény alapján kibocsátott General rules igen részletes, bár inkább csak formális szabályokat állítanak fel; — és a központi csődellenőrnek (comptroller) joga van hivatalból is az országban bárhol folyamatban levő csődeljárásba beavatkozni. Anglia más okból sem bizonyít a javaslat mellett. Mert ott az autonómiához jobban értenek mint minálunk, és mert Angliában a csődeljárás minden ténye a nyilvánosság elé kerül; a csődeljárás a nyilvános életnek ellenőrzése alatt folyik le. Az angol napi lapok — nem a szak, hanem a nagy napi lapok — állandó rovatot vezetnek a csődbiróság előtt történtekről és ezzel egyben a csődök lefolyásáról. A nyilvánosság előtti meghurczoltatás félelme alkalmatos tényező arra, hogy sok turpisságot csirájában elfojtson. A hol oly hatalmas ellenőr van, a milyen vagyonkezelés dolgába n a napi sajtó, ott el lehetnek a bírósági ellenőrzés nélkül is. Végezetül még constatálom, hogy mindemellett Angliá-