Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/12 / 3. szám - A polgári perrend módosításának kérdéséhez

193 jegyzői kamarák figyelmét, mi tán elejét fogja venni azon számos negatív illetékességi összeütközésnek, mely ezen kérdésben eddig bíróság s árvaszék közt előfordult. A polgári perrend módosításának kérdéséhez. Midőn polgári perrendűnk megszületett, senki sem óhajtott annak hosszú életet. Hiszen az eredeti kormányjavaslat is olyan ajánló levéllel mutatta be ártatlan szülöttét, mint a ki a halhatlanság babérjára^nem áhítozik, hanem csak ideiglenes kisegítő szándékozik lenni. És íme megünnepelte már tizedik évfordulóját a nagy napnak, a mely óta „kisegít" bennünket; jóllehet már az első évforduló után irányadó helyen szóba jött az „égető hiányok pótlására" rendelt mü égető hiányainak pótlása. És azóta szóba jött sokszor. Mi több, láttunk már akárhány javaslatot is és azután ismét eltűnni. Hány volt? Bizony hamarjában nem tudjuk megmondani. Most is „fekszik" egy a ház asztalán. A tiz éves perrend első javaslata igen hamar elkészült, pár hét alatt. Azután a törvényhozás retortáin keresztül másfél évig haladva, beczikkelyeztetett, s innen ismét egy félévig tartott, mig az átmeneti intézkedések és az életbeléptetés létrejöttek. így jött létre „lassan de biztosan" és azért tartós életű is lett, és tartós életűek is a perek, melyek az ö árnyékában haladnak „lassan de — bizonytalanul." Távol legven tőlünk akár az akkori ministert, akár a törvényhozás akkori tényezőit gáncsolni. Az előbbinek bevallott programmja a szóbeliség — közvetlenség volt. O rövid életet szánt az 1869. június 1-én életbeléptetett törvénynek. Köztudomású, hogy ö később már ki is dolgoztatott egy javaslatot, mely a szóbeliségre volt fektetve. Milyen volt e mü belbecsre nézve, nem tudjuk, nem ismerjük. Sajnos, nem került napvilágra. Tény továbbá, hogy minden újabb javaslat csak a jelenlegi perrend módosítását, s nem új rendszernek megalkotását czélozza. Mégis honnan van, hogy midőn nem nagy reformról, nem a rendszernek átalakításáról van szó, a mi bizonyára hosszabb megfontolást igényel, mint az évek óta tapasztalt hiányok pótlása, — honnan, mondjuk, hogy a perrend-javaslatok egymásután maradoznak le a napirendről megszerkesztésök után? Maguk a javaslatok nem helyesek, nem alaposak, elméletileg s gyakorlatilag nem ütik meg talán a mértéket? Korántsem. Hiszen egy Pauler aegise alatt egy Babos, egy Teleszky müveit láttuk. A iavaslatoknak nem belértéke, nem tökélye hiányzik, hanem