Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - Az amerikai párbaj büntetőjogi minősítése

64 Igaza van a hivatkozott írónak, hogy az amerikai párbajnál mindkét sorsoló élete egyenlő veszélynek tétetik ki-, de ezen körülmény épen nem szolgálhat érvül annak a közönséges párbajjal leendő azonosítására, mert az utóbbihoz megkívántatik ugyan, hogy mindkét fél élete vagy test-épsége bizonyos mérvben veszélyeztessék, de hogy a veszélyeztetés mén-e egyenlő legyen, lényegéhez nem tartozik. A „vak véletlennek", mely az u. n. amerikai párbajnál az élet és halál fölött határoz, kivételesen a közönségesnél, vagy ennek különös alakulatainál is döntő szerep juthat ugyan, — habár még nagyon kérdésesnek tartjuk, váljon az itt például felhozott azon eset, midőn a véletlenre bizatik, hogy a párbajvivók melyike húzza az egy kendő alá rejtett két pisztoly közül a megtöltött, és melyik a töltetlen fegyvert, egyáltalában a párbaj fogalma alá vonható-e ? — mindamellett annak alapján, hogy az, a mi az amerikai párbajnál a kivétel nélküli szabály, a közönségesnél a legritkábban előforduló kivétel, mindkettőt egyenlő minősítés alá vonni, igazoltnak nem látszik. Egyébként a kérdés itt abban pontosul össze : az u. n. amerikai párbajnál előforduló megállapodás szerinti sorshúzásban megtaláljuk-e a két személy közötti harczot, mely a közönséges párbaj lényegéhez tartozik ? Ezen kérdésre határozottan nemmel felelünk. Nemcsak hogy physikai értelemben veit tulajdonképeni harczról az amerikai párbajnál nem szólhatni; hanem az annál előforduló sorshúzásban harczot látni ép oly kevéssé lehet, mint nem egyenlősíthető a nemzetközi jog szabályai szerint viselt háborúban vivott csata azon esettel, midőn az ellenség barátságos fogadtatás ürügye alatt álnokul lesbe csalatik a végből, hogy annál biztosabban megsemmisíttethessék. A közönséges párbajnál a két ellenfél bátran és nyíltan szembeszáll egymással valóságos harczra, melynél támadás és védelem fordul elő, és melynek mikénti vitelére nézve bizonyos megállapított szabályok szolgálnak irányadóul. Következménye e viadalnak valamelyik fél megölése, vagy testi épségének megsértése lehet, de eme következmények lehető elhárítása vagy legalább enyhítése fő feladatát képezi a párbajnál a párvivókon kívül közreműködő személyeknek, kik a harcz szabályainak szigorú betartása fölött örködnek. Es mit találunk mindezekből az u. n. amerikai párbajnál ? Lovagias harcz helyett sorshúzást, melynek elővételéhez a bátorság árnyéka sem kívántatik, s eredményeként megnyugvását az egyik félnek abban, hogyCellenfele — midőn ifjúkori hibájáért talán éve-