Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - Döntvényeink kritikai fejtegetése

58 egyike külön végrehajtható is, ha a másik ellen felebbezés jelentetett be. De tegyük fel, hogy ez esetben az Ítélet következőleg ázol: az adós föltétlenül elmarasztaltatik; a kezes elleni keresetével felperes elutasittatik, ha ezen alperes megesküszik arra, hogy a kereseti követelésre nézve a másik alperesért nem kezeskedett. Ha az adósként beperelt alperes az ítéletet felebbezi, a kir. semmitöszék szerint a másik alperes a felebbezés eredményének bevárása nélkül köteles az eskü letételére határnapot kérni, s következőleg az esküt le is tenni. Pedig az eskü érlelem- és czélnélkülivé vált, ha a felebbezés folytán felperes keresetével az adós ellenében jogerejüleg elutasittatik; mert a hol adósság nincs, ott a kezességnek tárgya hiányzik. A kezesnek megítélt eskü letétele tehát az Ítélet külön pontjának megváltoztatása által egészen szükségtelenné, feleslegessé válhatik. Erre azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy az eskü letétele még sem felesleges, mert a kezesként beperelt alperes az eskü letétele által megszabadul azon kellemetlenségtől, hogy perújítás utján másodszor bepereltessék (317. §. a) pontjai. De ha az ítélet, melyben eskü általi bizonyítás rendeltetett, újított perben hozatott már, az eskü letételének eme czélja sem létezik. (318. §. íme egy másik példa: felperes ingatlannak birtoka iránt perel, és alperes a beruházások értékét viszonkereset utján követeli. A birtok felperes részére megítéltetik egy pontban, és más pontban megítéltetnek alperes részére a beruházások, becslő esküjétől föltételezetten. Felperes az ítéletben megnyugszik; de alperes a birtokot megítélő pontot felebbezi. Itt is jelentkezni kellene alperesnek az eskü letételére, és ha határidő kitüzetik, a becslő esküt le kellene tennie; holott ha a felebbviteli bíróság alperes felebbezésé folytán felperest birtokkeresetével elutasítja, a beruházások kérdése egészen elesik és a becslő eskünek szüksége fenn nem forog. Az eskü általi bizonyítás egyik főszabálya, hogy csak a per kérdésére döntő körülményekre nézve, s csak más bizonyíték hiányában, tehát csak szükség esetében alkalmaztassák. Ezen szabálylyal pedig homlokegyenest ellenkezik, hogy (mint a fentebbi esetekben) az eskü czél nélkül és tárgy hiányában letétessék.