Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 5. szám - Döntvényeink kritikai fejtegetése

460 oly hatáskört vindicált, mely a gyámi törvény értelmében csupán az örökösödési ügyben eljáró árvaszéket illeti, állítván, hogy a hagyatéki bíróság teendőjét az 1877. 20. t. cz. 254. §-a értelmében csupán a hagyatéki ingatlanokra vonatkozólag az örökösök tulajdonjoga bekeblezésének elrendelése képezi. A kir. curia, mint semmitöszék ezen semmiségi panaszt elfogadta s f. é. január hó 2t-én 22.255. sz. alatt kelt végzésével a budapesti kir. törvényszék hivatkozott határozatát a ptrdt. 297. §. 2. és 22. pontjai alapján a semmiségi panaszban felhozott indokokból megsemmisítette. Nézetem szerint ezen semmiségi panasz nem tartalmazott egyebet, mint követelését azon jognak, miszerint az 1877. 20. t. cz. 243. §-a értelmében a hagyatéki ingatlanok átadása a fővárosi árvaszék hatásköréhez tartozzék; mig a kir. törvényszék az ingatlanok átadását épen a hivatkozott törvényszakasz értelmében szintén saját hatásköréhez tartozónak tekintvén ily értelemben határozott is. Mi ez, ha nem positiv illetőségi összeütközés ? Nem hihetem, hogy azon körülmény, miszerint a budapesti fővárosi árvaszék, mint közhatóság, a helyett, hogy az 1877. 20. t. cz. 204. §-a szerint a belügyministeriumhoz előterjesztést tett volna, a törvényhatósági ügyészt oly semmiségi panasz beadására utasította, mely nem volt egyéb, mint azon jog követelése, hogy a hagyatéki ingatlanok átadása (beszavatolása) az árvaszék hatásköréhez tartozzék: megváltoztatná a dolog érdemét s az illetőségi összeütközési kérdés megszűnnék ily kérdés lenni az által, hogy illetékes hatósága helyett (1869. IV. t. cz. 25. §.) oly hatóság elé vitetik, mely az 1868. 54. t. cz. 50. §-a értelmében csak a hazai bíróságok közt fenforgó illetőségi összeütközési kérdésben van hivatva dönteni, és nem hihetem, hogy a semmitöszék hatáskörét megállapítaná ily kérdésben az, hogy helytelenül semmiségi panasz használtatott. Daczára, hogy a semmitöszék a fönforgó concret esetet nem minősítette bíróság és közigazgatási hatóság közti illetőségi összeütközésnek : mégis bizonyos, hogy ezen concret eset alkalmából tulajdonképen ily kérdésben döntött; mert mi volna egyéb a teljes tanácsülési megállapodás azon hatá-