Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/10 / 2. szám - A bírói zálogjog némely kiterjesztéséről

83 mikor és mely feltételek mellett álljanak, ebben az illő határt törvény betűje nélkül pusztán az élet átalános útmutatása nyomán megtartani és megtartatni az igazságszolgáitatásnak nem könnyű feladata; a miben bizonynyal várva-várt segítség az, a melylyel kereskedelmi törvényünk az addigi törvény­hozás hézagait, legalább a kereskedelmi ügyletek terén pótolja.:) Az újabb törvényhozások ezen iránya azon alap, a mely­ből a feltett kérdés foglalkoztatni fog. Vájjon t. i. azon esetek, a melyekben az újabb világ a bár nem tulajdonos átruházta tulajdont, a bár nem tulajdonos engedte zálogjogot elösmerí, nem volnának-e alkalmazhatók a végrehajtási zálogjogra; vagy más szóval nem kellene-e megállani a a végrehaj­tási zálogjognak idegen jószágon mindenkor, valamikor megállott v o 1 n a, ha a z á 1 o g j o g önkényt n y u j tátik v a 1 a attól, ki ellen a foglalás történt? Az az elv, mely kifejezést talál fennálló eljárási szabályaink­ban, hogy nem áll meg a végrehajtási zálogjog harmadik tulajdonon, nem egyéb mint alkalmazása a birói kényszer terén annak az elvnek, hogy senki magáénál több jogot nem ruházhat másra; vagyis származékos elve emennek mint alap­elvnek. Kérdésünk tehát a körül forog, vájjon azok az ese­tek, miket az újabb törvényhozások iránya kivételül megállapít emez alapelv alól, áthozhatók-e kivételül a származékos elv körébe ; vagyis analógia, joghasonlat, átvitel dolga. Föfigyelem azon elvi összefüggésre fordítandó, mely fen­forog a között az intézmény közt, a melyről, meg a között, a melyre az átvitel történnék. Első részt a tulajdon és szerződéses zálog intézményei, második részt a birói vagy végrehajtási zálog intézménye. Ezenkívül fontos maga a jogszabály, a mely nek átvitele kérdéses. E helyütt e jogszabály ama kivételek, miket az újabb törvényhozások iránya ama római jogelv alól alapit. De mert ez irány a maga tételes testesültében egyes törvényhozásonként nem egyforma, s mert nem lenne jó az átvitel kérdésseségét maga az átviendő jogszabály bizony­talanságával tetézni, e jogszabályul az osztrák polg. törvény­könyv intézkedéseit használjuk.2) Ez által a kérdés az osztrák törvény e részbelí tételei átvitelének kérdésévé válik a birói x) 2s9—310. §§. a) 367. és 456. §§.

Next

/
Oldalképek
Tartalom