Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/10 / 2. szám - A bírói zálogjog némely kiterjesztéséről

A BÍRÓI ZÁLOGJOG ' ^NÉMELY KITERJESZTÉSÉRŐL. ZSÖGÖD BENÜ-töi. [E 1 s ö köziemén y.] Bevezetés. Fennálló polgári törvénykezési eljárásunk értelmében harmadik személynek, ki a végrehajtásilag lezálogolt ingókon tulajdonát mondja, mindenkor szabadságában áll a végrehajtató meg a végrehajtást szenvedett ellen törvényes időben intézendő tulajdoni igénykeresettel tulajdonjogát perre vinni; és mindenkor kikeltetnek a végrehajtási zár alól az ingók, a mennyiben idegen tulajdonnak bizonyulnak. l) Harmadik tulajdonosnak e joga meg volt már régi váltótörvényünk szerint,2) s ennek nyomán az ideiglenes törvénykezési szabályok szerint, 3) bár eljárni máskép jártak el benne; ösmeri e jogot csődtörvényünk szemben a csödösszeirással,4) ösmerte azon perrendtartás is, melyet hazánkban az ötvenes években az önkényuralom létesített.3) Ráállanak ez alapra azon munkálatok, melyek mint javaslat avagy tervezet fennálló eljárási és végrehajtási szabályainknak többé kevésbé gyökeres módosítását czélozzák.6) Ez alap t. i. elvben kifejezve annyit tesz: hogv harmadik személy ingóján a végrehajtási zálogjog soha sem áll meg; ha t. i. e harmadik személy jogával él. Kivétel ettől az elvtől egyetlen egy van fennálló szabályaink szerint, s ez a bérkövetelés javára; a mennyiben a bérbeadó törvényes ') 1868 : LIV. t.-cz. 4G3—i69 §§-ai. 2) 1840: XV. t.-cz. II. r. 16ő. §. 3) Ideigl. tk. szab. 116. és 118. §§-ai. 4) 1840: XXII. t.-cz. 38—45. §§. 5) Civilprocessordnung für die Konigreiche Ungarn, Kroati^n stb. 447. §. 6) Törvénvj. a végre1!, eljárásról: 89—100 §§.