Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/10 / 1. szám - A közvégrendeletek külkellékeinek értelmezéséről

78 Fejtessék ki az államszolgálat jogi természete, adassanak elo a rendszeres államszolgálati pragmatikának elvei, különös tekintettel hazánk viszonyaira; végre ismertessenek meg a nevezetesebb európai államok e tárgyra vonatkozó intézkedései. Jutalma a S z t r o k a y-alapitványból száz arany. Határnap 1879. decz. 31. Adassanak elő, kellő szabatossággal kifejtve, a nemzetgazdaság és a pénzügytan jelen állása szempontjából megbírálva, a müveit államokban fennálló adórendszerek, tekintettel azon tanulságokra, melyek azokból hazai adórendszerünk javítására nézve vonhatók. Jutalma a F á y András nevére tett alapítványból a hazai első takarékpénztár részéről 3000 o. é. frt. Határnap 1879. deczember 31-ke. A jutalmazásra már kijelölt munka, a szerző által legalább 500 példányban kinyomatandó, különben a jutalom nem adatik ki. A munka a szerző tulajdona marad, ki abból három példányt a takarékpénztárnak átadni köteles. Az agio ingadozásának hatása a kereskedelmi forgalomra. Jutalma a D o r a-alapitványból ötven arany. Határnap 1878. decz. 31-ke. Absurditások az austriai jogéletből. A lefolyt hónapban az austriai jogélet két jelensége vonta magára a jogászvilág figyelmét, melyek megdöbbentő hatással lettek volna, ha az absurditás és nevetség bélyegét oly feltűnően nem hordják vala magukon. Egy sziléziai segédbiró (Adjunkt) a járásbiró távollétében tudomást nyerve arról, hogy egy parasztot verekedés közben agyonvertek, a vizsgálatot azonnal megindította, a tárgyalást megtartotta és Ítéletet mondva, ítéletében a tettest gyilkosság miatt bűnösnek nyilvánította és kötél általi halált mért ki reá büntetésképen. Hivatalosan ki is rendelte azonnal a hóhért, ki elcsodálkozva a gyakorlatában még elő nem fordult eset felett* hogy egy járásbíróság székhelyén kelljen halálos ítéletet végrehajtani, távirati uton a brünni országos fötörvényszékhez fordult, tőle kérvén utasítást, hogy mihez tartsa magát a járásbirósági halálos ítélettel szemben. A brünni fötörvényszék elnöke azonnal felrendelte az iratokat és csak igy akadályoztatott meg a hatáskörén túlterjeszkedő, tudatlan bíró halálos ítéletének végrehajtása. Nem kevésbé épületes a második eset. A józsefstadti járásbíróság előtt panasz emeltetett egy tanító ellen, hogy egyik tanitványnöje ellen szemérmet sértő erkölcstelenséget követett el. Az eljáró segédbiró bűnösnek nyilvánította a vádlott tanítót, de alkalmazandónak találta az enyhítés kivételes jogát (ausserordentliches Milderungsrecht), mert, ugy mond indokolásában, az e nemű erkölcstelenségről a tanító körökben átalán akként szoktak gondolkozni, hogy az egyesek ily cselekménye szigorú beszámítás alá nem eshetik. Ha ezek a szégyenteljes ítéletek Magyarországban és nem Austriában keletkeztek volna, az osztrák hírlapok bizonyosan vezérczikkeket irnak vala a magyar barbárságról és a magyar iustitia iszonyairól.