Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/10 / 1. szám - Bevezetés a jog- és államtudományokba. A jog- és államtudomány tanrendszere, s a jogi pályára általában vonatkozó hazai szabályrendeletekkel és törvényekkel. Eger, 1877. [könyvismertetés]

államról, a második a jog- és államtudományokról, a harmadik különösen a jogtudományokról, a negyedik különösen az államtudományokról szól, mig az ötödik rész mint függelék van az előbbiekhez csatolva s hazánk egyetemi s jogakadémiai tanrendszerét, valamint egyéb oly hazai törvényeket és rendeleteket (részben kivonatosan) tárgyaz, melyek a jogi pályára készülőket legközelebbről érdeklik. Az első részben szerző induktive levezetvén a jog fogalmát, az egyes szakaszokban megmagyarázza a jog tárgyi és alanyi értelmét, a jog czélját, a jogrendet, a jogszerűség, igazságosság és méltányosság közti különbséget, a jog viszonyát az erkölcsiséghez, a jog alanyait és tárgyait, a tárgyi jognak felosztásait alapjára, érvényére, területi hatályára, eredetére nézve, a magánjog, közjog és egyházjog fogalmait, a jog s jelesen a bölcseleti és tételes jog forrásait, a törvénygyűjtemények, törvénytárak, jogkönyvek és törvénykönyvek közötti különbséget s végül a joghermeneutikát. Majd áttérve az államra, tárgyalja annak szükséges voltát, fejtegeti fogalmát és czéljait, feltünteti a különböző állami jellegeket, s megmagyarázza az államhatalom és souvérenitás, nemkülönben az állam- és kormánvformák fogalmait, a monarchia, demokratia és aristokratia, mint államformák közötti különbséget, az aristokratikus és demokratikus elemek egymáshoz való viszonyait az államban, az egységes és összetett állam különbözőségeit, végül az állam és társadalom helyzetét egymás iránt s az államhatalom cselekvőségének körét és határait. A munka második részében azután a jog- és államtudomá<nyokról szól átalában. És pedig elsőben a jogtudományt vévén tárgyalás alá, a jogász, jogtudomány, jogtudós és jogtan elnevezések érteményeit tünteti föl, a jogtudomány alkatelemeit és föladatát fejti ki s a jogtudományok felosztásának táblázatát terjeszti elő. Majd az államtudományokra térve, az államtudományok fogalmát, felosztásának kérdését, jelesen az átalános és különös s ennél ismét a bölcseleti vagy ágazatos és történeti államtudományok közti különbséget taglalja, az államtudományok felosztásának táblázatát mutatja be s az államtudományok alkatelemeit és irányadó elveit, nemkülönben a jog- és államtudományok egymáshoz s a morálhoz való viszonyát tünteti fel. Ezután még a társadalmi tudományok különböző értelmezését s a jog- és államtudományokhoz való viszonyát fejtegeti, s a második részt a tudományos szakok elkülönítésével s ezek eredményeivel, a tudományos szakmunkák- és encyclopaediákkal, illetőleg a jog- és államtudományok encyclopaediáival fejezi be. MAGYAR IGAZSÁGÜGV. 1878 X. 1. 5