Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/10 / 1. szám - Die Nachtheile des Actienwesens und die Reform der Actiengesetzgebung. Berlin, 1878. [könyvismertetés]

őrzési közeg gyanánt, s mert hatásköre nincs kellőleg praecisirozva. A hiányos intézkedések természetes következménye az volt, hogy a felügyelő bizottság a gyakorlatban mindinkább a társaság vezetésében közvetlenül résztvevő közeggé fejlődött, úgy hogy ellenőrzési feladata teljesen háttérbe szorult és feledékenységbe ment. E körülmények a magvar k. t. megalkotásánál is figyelembe vétettek, s a mit szerző a német k. t. í 11. novella ellen felhoz, az bennünket már nem érinthet. Mindazonáltal nálunk is mindinkább észlelhető azon tény, hogy a felügyelő bizottságok a társaságok ügyeire közvetlen befolyást gyakorolnak, minek oka főleg a szigorú felelősségben keresendő, melynek a felügyelő bizottság és igazgatóság tagjai alá vannak vetve. Ez oly jelenség, mely minden esetre gondolkozni késztet, s mely eléggé indokolja azt, ha szerző azon javaslatát, miszerint a felügyelő bizottság helyébe egy a kereskedelmi bíróság által kinevezendő vizsgáló bizottság áll itta ss ék, hazai viszonyaink szempontjából is komoly figyelemre méltónak találjuk. Szerző további javaslatai alárendeltebb jelentőségűek, s azok nagy része a magyar keresk. törvényben tartalmazott intézkedéseknek megfelel. Ez áll nevezetesen azon javaslatokról, melyek a részvénytársasági közegek felelősségére, a részvényesek individuális jogaira, új részvények kibocsátására, saját részvények zálogbavételére vonat koznak; miglen szerző azon javaslatai, melyek a mérleg helyes felállítására, elsőbbségi kötvények kibocsátására, interkaláris kamatok kikötésének megtiltására stb. vonatkoznak, hazai viszonyaink szempontjából is figyelmet érdemelnek. Sajnáljuk, hogy szerző műve nem a magyar kereskedelmi törvény meghozatala előtt jelent meg. Mert ámbár az jelenleg is élvezetes és tanulságos reánk nézve, úgy mégis szükségtelen mondanunk, hogv az bennünket nem fog arra birni, miszerint alig megalkotott kereskedelmi törvényünket részleges revisió alá vegyük. Különben is azt hiszszük, hogy a szigorú felelősség és nyilvánosság elve, melyet kereskedelmi törvényünk érvényre emelt kapcsolatosan azon büntetésekkel, melyekkel az alapítók és társasági közegek, a büntető törvénytől el is tekintve, sújthatok : elégséges garantiákat nyújt arra nézve, hogy a részvénytársaságok terén mutatkozó visszaélések mindinkább eltűnjenek. Eddigelé nincs okunk sok panaszra, s a törvény szigorú alkalmazása, mely bíróságaink becsületére válik, talán ezután is biztosítani fog bennünket oly kinövések ellen, minőknek a közel lefolyt években tanúi voltunk. Dr. Nagy Ferencz, budapesti egyetemi magántanár.