Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 1. szám - A FRANCZIA BIRÓSÁGOK MAGÁNJOGI GYAKORLATÁBÓL

56 ugyfriond, hogy a községi hatóságnak feladata volt a nézők biztonsága érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni; azonban, hogy ezeket sikeresen megtehesse, a tüzijátékos tartozik neki a kellő felvilágosításokat és útmutatásokat szolgáltatni, jelesül tartozik felvilágosítani a hatóságot az egyes tüzijáték-testek hatásáról és a távolságról, melyben a nézőket elhelyezni kellett volna. A törvényszék ennélfogva elvetette alperesnek a község ellen emelt szavatolási igényét és kötelezte öt, hogy a leányát képviselő Seigneur urnák kárpótlás fejében 3500 freot, gyógyítási költség fejében 250 freot fizessen és a perköltségeket viselje, határozván egyúttal, hogy ezen 3500 fre állami járadékpapirokba fektetendő, melyek a leány nagykorúságáig vagy férjhezmeneteléig elidegenithetlenek lesznek31). Az állam felelőssége körül fenn kifejtett elvek egészen rá illenek a községekre is, azért ugy lehetne vélekedni, hogy a község az épen közölt esetben nem lett volna felmentendő, azonban a tényállásnak figyelmesebb megtekintése után tévesnek bizonyul e nézet. Először nem is a károsult perli a községet, hanem a közvetlen tettes, ki midőn csak saját gondatlanságaért lakol, legkevesebbet sem tarthat igényt, hogy az általa fizetendő kárpótlást mások megtérítsék neki. De még ha a károsult maga támadta is volna meg igényeivel a községet, nézetem szerint még akkor sem lehetett vala azt kártérítésre kötelezni: a vállalkozóért, ki hibázott, közvetlenül nem felelős, tisztviselőit pedig, kik azt megbízták és kiknek eljárásaért felelősség terhelné, nem lehet hibáztatni, ők máskép nem járhattak el mint a hogyan eljártak, t. i., hogy a szükséges intézkedések tételénél a felhívott szakembernek útmutatásait vették alapul, nem lévén tölök követelhető, hogy hivatalos állásukkal távolról sem összefüggő szakismeretek alapján önállóan Ítéljenek a kapott útmutatások helyessége vagy helytelensége fölött. Maradna tehát legfelebb a „cutpa in eligendo" vádja, azonban a közölt tényállás után ítélve, az sem bírna alappal. VII. Kereskedelmi czég nevének és áritjegyének bitorlása; szédelgés e\en eljárás jogosulatlanságának elfedésére. Hírneves czég a kereskedelmi világban oly birtok, mely egymagában felér tetemes vagyonnal. Semmi sem természetesb azért, minthogy a szédelgés, kivált virágzó iparral és kereskedelemmel biró országban, milyen Francziaország, különös előszeretettel az ilyen birtok előnyeinek olcsó szerrel való megszerzése körül fáradozik, hogy utakat módokat keres, mikép lehessen hasonló üzletet nyitni a kérdésés czég neve alatt, illetőleg oly l) Le Droit 1877. évi 147. sz.