Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 1. szám

könyvek és javaslatok valamelyikének, sem ezek ecclecticus •combinatiója, hanem a tudomány eredményeit önállólag összefoglaló és feldolgozó törvényhozási mü, mely egyszersmind a nemzeti jogviszonyok kívánalmainak is kellő mérvben megfelel. Atalában tévedés korunkban, a büntetőjog terén, eredeti törvényalkotásról beszélni. A törvény megtarthatja nemzeti jellegét, anélkül, hogy alapelvei tekintetében más országok törvényhozásától eltérjen. A jelenleg létező javaslatok egyike ellen sem lehet vád gyanánt felhozni, hogy az idegen codiíic itiok törvényhozásilag kifejtett elveit kellő mérvben értékesítették, mert ezen elvek nem egy ország, hanem az egész civilizált emberiség közjavát képezik. A tudományt a particularis határok közé számüznők, ha az európai büntető jogtudomány felhasználását ilyen kisszerű felfogásból eredő tekintetekből vissza akarnók utasítani. Vagy talán a rég elavult, a tudomány által meghaladott jogi fogalmakat meg kellene tartani puszta eredetiség - keresésből, igy p. míg minden törvényhozás és a tudomány megegyezik azon tekintetben, hogy a büntetőjogi felelősség csak bizonyos, törvényesen megállapítandó életkornál kezdődhetik, tán valamely eredeti törvény előnyévé kellene nyilvánítani azt, miszerint ezen életkor megszabását mellőzte, s ez által oly eredményekre•jutna, mint a javaslat indokaihoz csatolt tanácskozási jegyzökönyvekben constatálva van, hogy ugyanis valamelyik magyar törvényszék egy hét éves gyermeket két évi börtönre ítélt! (Lásd a m. bizotts. jegyzökönyveit 1875. augusztus 5. Indokok Ií.k.490. 1.) A büntető codex nemzeti jellege főleg két irányban érvényesül; a büntetési rendszer egyik, sa büntettek fogalmának meghatározása tekintetében másik irányban. Ha a magyar javaslat büntetési rendszerét összehasonlítjuk, ugy, mint alább részletesebben ki fogjuk mutatni, világosan feltárul e javaslat és az újabb kor egyéb javaslatától való eltérés. Ha pedig továbbá az egyes büntetendő cselekmények tényálladékának meghatározásain tekintünk végig, nem lehet állítani, hogy bármely cselekmény nem foglalható e meghatározások alá, mely cselekmény a magyar nép felfogása szerint, büntetésre méltó és