Magyar igazságügy, 1878 (5. évfolyam, 9. kötet 1-6. szám - 10. kötet 1-6. szám)

1878/9 / 2. szám - Büntető jogi reformunk és a sajtókérdés. Dr. Emmer Kornél értekezése. A magyar irók segélyegylete javára kiadva Budapest, 1878 [könyvismertetés]

178 tékeny gondolkozó elfordul az intézménytől, de arról nincs, hogy a kontinens már kezdi elejteni. Ki merne ilyest állítani, mikor minden deák ráolvashatja az európai törvényekből, hogy ez állitásnak épen ellenkezője igaz. Franc zi aország háboritlanul élvezi a nagy forradalom e vívmányát, melyet annyi alkotmányos rázkódások közben egyaránt híven megőrzött. Belgium és a Schweitz kantonjai a jury üdvös működésének biztos hazája. Olaszországban sok panasz volt az esküdtszék ellen, különösen a déli tartományokban; de reformálták az intézményt és ma biztosabb alapon nyugszik mint valaha. A német birodalom kormánya ugyan erős támadást intézett a jury ellen, és jeles tudósok támogatása mellett a schöífen intézmény mellett fáradozott; de kudarczot vallott: az irodalom, a közvélemény, a birodalmi gvülés túlnyomó többsége ellene fordult és az új német büntető perrendtartás az esküdtszék intézményén sarkallik. Még ez évben Németország minden zugában esküdtek fognak a bírákkal a büntető igazság kiszolgáltatásában osztozkodni. Ausztriában 1873. óta diadalmaskodott az esküdtszék és a büntető perrendtartás, mely ez intézményt elfogadta, törvényhozásának kitűnőbb, a külföld által is magasztalt terméke. Még Oroszországba, az absolutismus ezen utolsó európai fészkébe is behatott a jury és háboritlanul működik. Ily körülmények között csak az mondhatja, hogy a kontinens már kezdi elejteni, a ki a fehéret feketének, a feketét fehérnek mondani nem átallja. A szerző a jury elleni nagy buzgalmában a maga inye szerint construálja az intézmény mai helyzetét. De ezzel csak az ellenfélnek tett szolgálatot; mert az uti possidetis ennek kedvez és így saját fegyverével verheti meg. Lám másképen érvel J he ring. Nem gúnyolja, nem veti meg az esküdtszéket, mint szerző, hanem ellenkezőleg elismeri, hogy az európai jogéletnek két irányban megbecsülhetetlen szolgálatot tett; megtörte az állami absolutismust az igazságszolgáltatás terén és teljes diadalra vezette a bizonyítékok szabad méltatásának tanát. Ezen hivatását betöltvén, ma már számos hiányai miatt mellőzhető és mellőzendő. A függetlenség nagyobb fokából nem háramlik annyi haszon, mint a mennyi kárba vész, ha a tanult biró szellemi fölényét kell nélkülözni; mert a szellemi fölény a bíróban van meg, és pedig nem csak a szakértő fölénye a dilettáns felett ismeret, ügyesség, gyakorlat tekintetében, hanem az akarat erejére nézve is, a mennyiben a törvényhez képest fegyelmezni tudja magát. Mint a katonának a subordinatiot a hadi fegyelem szigorú iskolájában kell megtanulnia, azonképen a bírónak hivatása gyakorlatában a törvény iránti engedelmességet. És minekutána Ihering elmondta az intézménynek véleménye sze-